Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-14
7 költségvetés kereteiről , és számos tagország - köztük elsősorban az újak - szerint a hét év alatt a jelenleginél nagyobb összegeket kell áldozni, hogy az EUn belül megnövekedett fejlettségi különbségeket mielőbb felszámolják. Az EP vezetői - köztük Josep Borrell parlamenti elnök - a képviselők előtt méltatták Romano Prodit az elmúlt években elért eredményekért, emlékeztetve arra is, hogy elődjétől, a pénzügyi szabálytalanságok miatt lényegében megbuktatott Santerbizottságtól nehéz körülmények között vette át a hivatalt. Az elmúlt öt évben azonban az unióban valóban történelmi változások mentek végbe - szögezte le Borrell. A legnagyobb frakciók vezetői - és a hozzászóló képviselők többsége is - mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy Prodi irányítása alatt nem minden haladt tökél etesen - leginkább az EU gazdasági versenyképességének növelésére tett erőfeszítések fokozását sürgették. Prodi november elsején elvben átadja az elnökséget a nyár elején kijelölt új európai bizottsági elnöknek, José Manuel Durao Barrosónak. Ehhez azo nban az is kell, hogy az EP bizalmat szavazzon a Barrosotestületnek - tagjai sorában Kovács Lászlóval - , és a voksolás még hátravan. Prodival együtt egyébként búcsúzik a brüsszeli testülettől az első magyar EUbiztos, Balázs Péter is. vissza +++ kvb/kut 19.43 LMT 131004 2798 Haladó gondolatok Európáról Írta: Tony Blair brit és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. október 14. A konferencia tegnapi megnyitój án Peter Mandelson, a szervező londoni Policy Network elnöke beszélt A világ legkülönbözőbb tájairól érkezett barátainkkal gyűlünk ma össze Magyarországon, hogy részesei legyünk a Haladó Kormányzásról szóló csúcstalálkozónak. Ez a csúcs azokat a kihívá sokat veszi sorra és vitatja meg, amelyekkel ma szembe kell néznünk, és reményeink szerint hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban, hatékonyabban szolgálhassuk országaink állampolgárait. Időszerű ez a mai találkozó: éppen öt hónappal vagyunk az után, hogy az Európai Unió 25 tagúra bővült. A bővítés - amelyet NagyBritannia teljes szívvel üdvözölt - a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy a kontinenst túlságosan is sokáig jellemző megosztottságot sikerült végre megszüntetni. És ezt csak ünnepelni lehet. NagyB ritannia a kezdetektől fogva - hitünk szerint okkal - büszke volt arra a szerepére, amellyel a csatlakozó országokat a tagsághoz vezető útjuk során mindvégig támogatta. Magyarország pedig - csakúgy, mint a többi új tagállam - jogosan lehet büszke arra, ami t elért. Ebben a történelmi pillanatban mindannyian helyesen tesszük, ha végiggondoljuk, mit is tartogat a jövő az új Európai Unió számára. A világ változóban van, Európának is formálódnia kell. Együtt kell működnünk, hogy megfeleljünk a következő évek so rán ránk váró közös feladatoknak. Jó alkalom ez, hogy feltegyük a kérdést magunknak: milyen Európára van szükségünk? Olyan Európai Unióra van szükségünk, amelyben minden ország - nagy vagy kicsi, régi vagy új tag - egyenlő. Ahol minden országnak megvan a joga a véleményéhez. Ahol nézeteiket, sokféleségüket és nemzeti hagyományaikat tiszteletben kell tartani. A 25 és még több tagú EUban az előző bővítéssel belépett országok - Svédország, Ausztria és Finnország - már "régi motorosok", hiszen nem a csatlakoz ás dátuma a fontos: minden országnak jelentős a hozzájárulása a közösség eredményeihez. A gazdasági reform A régi tagokon múlik, hogy megmutassák az újaknak, hogy az EU most már az övék is. Ki kell mutatniuk az újonnan érkezőknek, hogy szívesen látják ők et, és hogy értékelik a tagsághoz vezető úton megtett lépéseiket
