Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-25
5 Százezren felül az áttelepülők A szomszédos országokból érkező és nálunk le telepedni kívánó emberek vándorlása nem tekinthető migrációnak, hanem áttelepülésnek – jelentette ki a tegnap lezárult nemzetközi konferencián a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának elnöke. Tóth Pál Péter a többnyire francia nyelvterületrő l érkezett kutatók előtt rámutatott: a hazánkba érkező külföldiek döntő többsége magyar nemzetiségű, Magyarországot anyaországának tekinti. "Az, hogy csak a rendszerváltás óta százezernél többen települtek át, még mindig a »trianoni krízissel« magyarázható , az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán ugyanis határainkon túlra került több mint hárommillió magyar." 1990 és 2000 között 230 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, huzamosabb (egy évnél hosszabb) ideig 107 ezren maradtak itt, 97 százalékuk a környező országokból jött. 2001 és 2003 között 15 ezernél több külföldi kapott magyar állampolgárságot, a tavaly nálunk tartózkodó bevándorlási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők száma pedig 104 ezer volt. További 40 ezer ember tartózkodási e ngedélyért folyamodott 2003ban. A tegnap lezárult nemzetközi demográfiai konferencián Gödri Irén, a Népességkutató Intézet főmunkatársa egy reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva közölte: mivel a nálunk letelepedők többsége az ország lakosságáva l azonos nyelvet és kulturális hagyományokat vall magáénak, munkaerőpiaci, társadalmi és pszichológiai beilleszkedésük általában zökkenésmentesen zajlott le. Az egykori Jugoszláviából a sorozás elől hozzánk menekülők beilleszkedése jóval nehézkesebb. A n emrég belügyminiszteri közbenjárásra letelepedési engedélyre jogosulttá váló vajdasági magyarok egyelőre nem kapnak családi pótlékot, sem egészségügyi ellátást. Közülük harmincan már tíz éve befogadóállomásokon élnek. vissza Sö téték ügye még rendezetlen – Magyarokat fenyegető falfirka Újvidéken A Sötét család Szegeden, szeptember 17én, a bevándorlási hivatal elôtt - fotó: Németh András Péter Továbbra sem zárult le a Vajdaságból Magyarországra érkezett Sötét család menekü ltügyi eljárása – közölte lapunkkal tegnap Péli Nagy Kata, a belügyminiszter sajtófőnöke. A jogszabályok szerint hatvan nap alatt bírálják el a menedékkérelmeket, de Sötéték esetében maga a tárca vezetője, Lamperth Mónika utasította a Bevándorlási és Állam polgársági Hivatalt a gyors döntéshozatalra. Az eddig Szabadkán élő Sötét család a magyar nemzetiségük okán őket ért sorozatos támadások miatt kérte a menedékjogot. (Nagyobbik fiukat Deniszt többször megverték, házuk ajtajába pedig egy kést szúrtak és halá losan megfenyegették őket.) A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalában azt közölték a Magyar Hírlappal, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak. Magyarokat halállal fenyegető felirat jelent meg péntekre virradóra egy újvidéki m agyar család házának a falán. Ismeretlenek a "Halál a magyarokra" feliratot piros színnel festették fel a falra, mellette a szerbség nemzeti jelképe látható: egy kereszt sarkaiban négy cirill sz betű. A szabadkai rendőrség szóvivője közölte, a tettesek azo nosítása még tart. A rendőrség szerint visszaesett a nemzeti alapú incidensek száma a Vajdaságban, a tartományi ombudsman ugyanakkor bejelentette: vizsgálatot indít a nemzetek közötti viszonyok megromlása miatt. Nagy V. Rita - Neumann Ottó vissza Az Új Kelet izraeli tündöklése és bukása Ahogy tetszik Izraelben még mindig megjelenik egy magyar nyelvű napilap, bár olvasótáborának kihalása miatt napjai meg vannak számlálva. A mai Új Kelet már csak paródiája hajdani ö nmagának, tartalma és nyelvezete főleg a folklórkutatók vagy a kulturális antropológusok számára érdekes: hogyan működik egy újság, miután
