Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-25
6 harmincnegyven éve elszakadt az őt tápláló forrásoktól, az anyanyelvtől, az anyanyelvi kultúrától. Pedig valaha Izra el egyik legfontosabb újságja volt az egyetlen Kárpátmedencén kívül megjelenő magyar nyelvű napilap, példányszáma szerint a negyedikötödik helyen állt, tele volt érdekes, színvonalas cikkekkel. Az izraeli Új Kelet gyökerei Erdélybe nyúlnak vissza. Marto n Ernő alapította 1919ben Kolozsvárott, akkor még hetilapként. 1920 augusztusától napilap lett, és az erdélyi magyar ajkú zsidóság legfontosabb orgánuma. 1940ben, a magyar hadsereg bevonulása után betiltották az újságot, a Horthykormányzat hamar eloszla tta az erdélyi magyar zsidók illúzióját, hogy egyszerre lehetnek zsidók, cionisták és magyar kultúrát hirdető hazafiak. A holokauszt éveiben Kasztner Rezső, az újság egyik szerkesztője a budapesti cionista mentési bizottság vezetőjeként híresült el, megsze rvezte a BergenBelsenen át Svájcba jutó Kasztnervonatot, elhelyezte rajta a kolozsvári baráti kör színejavát, majd egyre gyanúsabbnak tűnő üzleti tárgyalásokba kezdett néhány vesztét érző náci vezetővel. Izraelben 1958ban életével fizetett a kollabborá ció vádjáért, a nyílt utcán lőtte le egy jobboldali fiatal. Az Új Kelet életben maradt vezérkara Palesztinába költözött, és az újságot is TelAvivba telepítették Izrael megalakulásának évében, 1948ban. Az 50es 60as évek a fénykort jelentették: még sajá t tudósítóik is voltak szerte a nagyvilágban Párizstól Buenos Airesig, Dán Ofry, a jelenlegi főszerkesztő New Yorkból küldte a híreket. Az Új Keletnél kezdte karrierjét Efrajim Kishon, és a jelenlegi miniszterelnökhelyettes és igazságügyminiszter, Tomi L apid is a lapnál tanulta meg az újságírói szakma fortélyait. Akkoriban kritikus és ellenzéki balközép lap volt a ma nyíltan jobboldali Új Kelet. 1960ban naponta húszezres példányszámban jelent meg, és színvonalában is a vezető izraeli újságok közé tartozo tt. Az egykori példányszám százezer korabeli olvasót sejtet, mivel számítások szerint egyegy lapot mintegy öt ember olvashatott el. Ellentmondásosak az adatok az izraeli magyar anyanyelvűekről, mivel az iratokban több ország is szerepelhet szülőföldjükkén t, és mivel gyakori volt a kettős anyanyelv és a generációs különbség a nyelvhasználatban (jiddis – magyar – román Erdélyben, jiddis – magyar – szlovák a Felvidéken stb.). Sorsukat és lassú, de biztos fogyatkozásukat azonban nyomon követhetjük az Új Kelet példánys zámának csökkenésével. Jelenleg ezerkétezer példányt adnak el, a pontos adatokat homály fedi. Az évtizedek során egyre csökken a magyar olvasótábor, a kilencvenes évekre veszélybe került az újság. A jelenlegi tulajdonos, a marokkói származású George Edri a Likud vezetőségéhez áll közel. Csakis gazdasági szempontból érdekli a lap megjelentetése, érzelmikulturális húrok rég nem pengenek. Az eladásokban rövid időre enyhe reneszánszt hozott a magyar vendégmunkások megjelenése, de az utóbbi években a kormány és az intifáda hazakergette a főleg idős magyarok gondozásából és takarításból élő ideiglenes magyarizraelieket. Egyelőre még megéri kiadni a lapot, az év végéig bizonyosan megjelenik, de egyre látványosabbak az agónia tünetei, a vég jelei. Egykor a zajos szerkesztőségben pergő viták és társasági élet közepette készült a lap, ma minimumra szorított szerkesztőgárda gyártja rutinszerűen a másnapi számot, általában az előző napi héber nyelvű vezető bulvárlapok hígított és egyszerűsített, a hetvenes évei fölöt t járó olvasóközönség számára emészthető változatát. De lassacskán elfogynak az olvasók és a szerzők, s ezzel eltűnik egy különleges színfolt a multikulturális Izraelből. Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem vissza Készítette: Boé r Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
