Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-02
12 volt elnök tegnap a hága i Nemzetközi Bíróság előtt tagadta a vádakat, melyek szerint ő lenne a vétkes Jugoszlávia széteséséért. vissza Mladics mégis Szerbiában bujkál? Népszava 2004. szeptember 2. Az Egyesült államok SzerbiaMontenegróba akkredit ált nagykövete, Michael Polt azt állította, a háborús bűnökkel vádolt egykori boszniai szerb vezérkari főnök az ország területén tartózkodik. A Cord nevű angol nyelven megjelenő belgrádi lapban kijelentette: "a szerbmontenegrói vezetésnek ezért mindent me g kell tennie azért, hogy letartóztassák és kiadják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek". vissza Tabajdi mozgósítja Brüsszelt Népszava 2004. szeptember 2. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője le vélben kérte Elmar Broktól, az EP Külügyi Bizottságának elnökétől, hogy a testület tűzze napirendre a Vajdaságban elkövetett magyarellenes atrocitások ügyét. A képviselő eljuttatta levelét Josep Borrellnek, az Európai Parlament elnökének és Martin Schulzna k, a szocialisták frakcióvezetőjének is. Tabajdi ebben javasolja, hogy a képviselőtestület illetékes testülete küldjön vizsgálóbizottságot Szerbiába. A szocialista honatya szerint a szerb vezetés nem lép föl hatékonyan a sűrűsödő magyarellenes akciókkal sz emben. Az emberi és kisebbségi jogokat sértő atrocitások miatt szükség van az Európai Parlament egyértelmű üzenetére - hangsúlyozza a levélben Tabajdi Csaba. vissza Iliescu a nacionalista erőkről Népszava 2004. szeptember 2 . Ion Iliescu román államfő szerint a két ország "szélsőséges vagy nacionalista erőinek álláspontja" "gondokat okoz a románmagyar kapcsolatokban". Iliescu elnök szerdán a román diplomaták szokásos évi értekezlete előtt találkozott a Romániát külföldön ké pviselő nagykövetekkel és konzulokkal. A román diplomáciai és konzuli testület tagjai előtt mondott beszédében a román szomszédságpolitika napirenden szereplő kérdéseiről szólva kijelentette: ez ügyben "fennmaradtak bizonyos nehéz és kényes kérdések" . Eze kre utalva arra figyelmeztette országa diplomatáit, hogy a jelzett "gondokat" "nyugodtan kell megközelíteni". vissza Jogállami kormánybuktatás HVG 2004. szeptember 2. Szerző: Sólyom László A jogállam az Alkotmánybíróság ( AB) szerint elsősorban jogbiztonságot jelent. S bár az utóbbi hetek politikai eseményeinek szereplői nem vonták kétségbe azt az alaptételt, hogy bármely politikai törekvés csakis az alkotmány keretei között érvényesülhet, a történteket végig a jogi bizonyt alanság lengte be. Ellentmondó jogértelmezések kerültek folyamatosan nyilvánosságra, s a vita végül nem valamelyik felfogás meggyőző voltának elismerésével, hanem a köztársasági elnök tekintélyére hivatkozással zárult. Időközben számos nyitott kérdés eldől t, a kezdeményezők is belátták, nyugalomra van szükség, s hogy mindegyik megoldás kínál praktikus előnyöket. Az első felvonás utáni szünetben azonban a néző felteszi a kérdést: a darabbal vane baj, vagy a szereplőkkel? Vajon a jogszabályok nem voltak me gfelelőek (az igazságügyminiszter „a vonatkozó alkotmányos szabályok felülvizsgálatát" sürgeti), avagy a jogalkalmazók nyúltak rosszul ehhez a kényes eszközhöz? Nem könnyű a két kérdést szétválasztani, ahogy nem volt világos, az egyes jogértelmezések befo lyásoljáke a politikai döntéseket, vagy fordítva. Egy biztos: ha lett volna is forgatókönyve a miniszterelnök megbuktatásának, az a jogi részleteket nem tisztázta előre. Az ügyet eldöntő jogintézményeket - a bizalmatlansági indítványt, illetve a lemondást a miniszterelnökségről - a játszó
