Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
12 A kolozsvári polgármester reményei szerint az ipari parkban olyan készárukat és fejlett technológiájú termékeket előállító külföldi befektetők fognak megtelepedni, akik hazánkból, Cseh- és Lengyelországból akarják Romániába átköltöztetni termelőkapacitásaikat. Fontos szempont lehet a befektetőknek, hogy a városnak van nemzetközi repülőtere olasz és német járatokkal, valamint közel fekszik az E60as autópályához. Az olaszokkal való tárgyalással párhuzamosan Kolozsvár novemberben egy másik ipari park átadását tervezi, amely az újjal szemben nem magántőkéből, hanem a kormány kezdeményezésére PHAREtámogatással épül fel. A 27 hektáros létesítményben korábban döntően helyi vállalkozások kívántak megtelepedni, de nemrégen az autóiparnak integrált áramköri lapkákat gyártó né met Ruwel is bejelentkezett. A német cég lapkagyárába 80 millió eurót akar beruházni, s több mint hatszáz munkatársat alkalmazna. A város az ipari parkon kívül is vonzó alternatíva a befektetőknek: a német autóipari beszállító Eckerle ugyan már 2003ban megtelepedett Kolozsváron, de a kereslet dinamikus felfutása miatt terjeszkedni akar. Az új, kétmillió euróba kerülő gyár 2005ben már mintegy 600 főnek fog munkát adni. vissza Vane hasonlóság Erdély és Transznisztria közö tt? [ 20040807 - 20:47:27 ] A Moldvai Köztársaságban néhány hete újra puskaporos a levegő. A politikai megfigyelők nem titkolják amiatti aggodalmukat, hogy a keleti határ közelében kialakult helyzet az 1992es polgárháború előtti viszonyokra emléke ztet. Az újabb feszültségeket most látszólag az váltotta ki, hogy az önmagát független, különálló államnak tekintő Transznisztria hatóságai bezártak három román iskolát. Ez azonban nyilván csak a felszín, a mélyben ennél sokkal komolyabb okok, politikai, g eostratégiai indítékok, sőt mondhatnánk, nagyhatalmi érdekek húzódnak meg, hiszen kézenfekvő, hogy nem csupán a Moldvai Köztársaság és a szakadár terület Transznisztria közötti ellentétekről van szó. Miről van tehát szó? – kérdezzük Bíró Béla politológus tól. – Azt nehéz lenne megmondani, hogy miről van szó. Én magam sem vagyok tisztában azzal, hogy miről van szó. Az biztos, hogy a Transznisztriai Köztársaság vezetői a saját szakállukra ezt a hatalmas nemzetközi felháborodást kiváltó botrányt nem kockázta tták volna meg. Tehát egészen biztosan a hátuk mögött ott áll Oroszország és Oroszországnak a régi hatalmi terület, a befolyásolási terület visszaállítására irányuló szándékai. De hogyan működik a dolog, azt nem nagyon lehet megítélni. Annyit biztosan érzé kel az ember, hogy itt mind a két oldalról, nyilván főként az oroszok oldaláról egyeduralomra való törekvés áll a dolgok hátterében. Tehát az, hogy, aki egyszer belekóstolt abba, hogy a másiknak a torkán bármit lenyomhat, hogy a szó szoros értelmében ter rort gyakorolhat a másik fölött, az, úgy tűnik, nem tud lemondani erről. Tehát a nemzeti felsőbbrendűség tudatáról nem lehet lemondani, márpedig ezek a tiraszpoli oroszok hosszúhosszú évtizedeken keresztül, nem csupán a tiraszpoli területet, hanem gyakorl atilag az egész mai Moldvát, a román többségű mai Moldvát uralták. Ráadásul az orosz nemzeti felsőbbrendűség tudatával. Úgy tűnik, hogyha valaki megtapasztalta a nemzeti felsőbbrendűség mákonyát, tehát azt az érzést, hogy nekem azért, mert egy magasabb ren dűnek télelezett nemzeti közösséghez tartozom, egy másik nemzeti közösség tagjaival bármit meg szabad tennem, bármihez jogom van, felülhelyezkedhetek az emberi jogokon, és mindenen, amit el lehet képzelni, emberi méltóságában alázhatom meg a másikat. Úgy néz ki, hogy ez az érzés olyan perverz gyönyörűséget jelent, amiről lemondani nem nagyon lehet. Ezt látom én a tiraszpoli oroszok működése mögött. Na most a másik oldalról is vannak problémák, mert mint tudjuk, a román nemzeti tudatnak is vannak olyan ele mei, amelyek hát irritálhatnak, és a megegyezésnek az a hangulata, amely például román – magyar vonatkozásban működik, hogy a kettő közül valamelyik megpróbálja behúzni a farkát – ahogy mondani szokták – az itt nem úgy működik, ahogyan más relációban.
