Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
4 Vane hasonlóság Erdély és Transznisztria között? − „… az, hogy, aki egyszer belekóstolt abba, hogy a másiknak a torkán bármit lenyomhat, hogy a szó szoros értelmében terrort gyakorolhat a másik fölött, az, úgy tűnik, nem tud lemondani erről. Tehát a nemzeti felsőbbrendűség tudatáról nem lehet lemondani, márpedig ezek a tiraszpoli oroszok hosszúhosszú évtizedeken keresztül, nem csupán a tiraszp oli területet, hanem gyakorlatilag az egész mai Moldvát, a román többségű mai Moldvát uralták. Ráadásul az orosz nemzeti felsőbbrendűség tudatával. Úgy tűnik, hogyha valaki megtapasztalta a nemzeti felsőbbrendűség mákonyát, tehát azt az érzést, hogy nekem azért, mert egy magasabb rendűnek tételezett nemzeti közösséghez tartozom, egy másik nemzeti közösség tagjaival bármit meg szabad tennem, bármihez jogom van, felülhelyezkedhetek az emberi jogokon, és mindenen, amit el lehet képzelni, emberi méltóságában al ázhatom meg a másikat” − Beszélgetés Bíró Bélával (Erdély.ma) Cikkek: FREKVENCIAREGIONALIZMUS Lesze egész napos erdélyi közszolgálati rádió? [6.8.2004] 24 órás közszolgálati rádió magyar nyelven: az ötlet régi, a regionális stúdiók műsorának ö sszehangolásával nem is elképzelhetetlen. Háttér és latolgatás arról, hogy miért és miért nem. Nem írt ki pályázatot regionális frekvenciákra Romániában a frekvenciagazdálkodó vállalat. Mindeközben törvény írja elő azt, hogy minden olyan településen, aho l a kisebbségi lakosság meghaladja a 20%ot, az illető nemzet nyelvén szóló rádióműsoroknak is működniük kell, amit jobb híján az úgynevezett helyi stúdiók szolgáltatnak. Jelenleg négy olyan helyi stúdió sugároz, amely magyar nyelvű adást is gyárt, ezek Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár és Bukarest állami stúdiói. A magyar adások sugárzárzása kivétel nélkül a román műsorokkal váltakozva történik. Megjelölt célközönségük ("a romániai magyarság") közös, ahogy nagyjából a műsorrácsuk is. Háttér 1986os betiltása előtt középhullámon még hallható volt az egységes magyar közszolgálati rádióadás, attól kezdődően úgy oldották fel a hiányt, hogy a területi adók (Kolozsvár, Marosvásárhely stb.) egymásnak átadták a frekvenciát. A megoldás addig működött, míg az egyes rádiók áttértek ultrarövid hullámra, akkor ugyanis minden stúdió saját műsorrácsot alakított ki, és a román műsorokkal váltakozva sugároz. Pár év óta folyamatosan felvetett elképzelés szerint egy országos lefedettségű magyar közszolgálati rádióad ást úgy lehetne létrehozni, ha a helyi stúdiók egymást váltva szórnának magyar műsort, például a kolozsvári adás után belépne Bukarest, ezt követően Temesvár, majd Marosvásárhely – magyarázza Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. A hal lgatók a rádiókészülékeiken a különböző frekvenciákat váltogatnák, így folyamatos magyar adás alakulna ki. Az ötlet alapján a marosvásárhelyi szerkesztőség vállalta volna fel a hírszerkesztést, Kolozsvár készítette volna a kulturális és a szociális műsorok at, Bukarest pedig azokat, amelyek a közélettel, a parlamenttel, az országos politikával foglalkoznak.
