Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
5 Mindenki a saját utcájának ura Abban minden szerkesztőség egyetért, hogy szükség lenne országos fedésű, magyar nyelvű rádióra. Elméleti szempontból a zért, mert ez jár a romániai magyar adófizető polgárnak – mondja Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője. Szigorúan praktikusan szemlélve pedig azért, mert így nem kell attól tartani, hogy a román nyelvű műsorkezdéskor a hallgatók kikapcsoljá k a készüléket, de vissza már nem kapcsolják. Gáspárik Attila szerint főleg az RMDSZ szeretné csatárláncba állítani a területi adókat. Szerinte az ötlet meg nem valósulásának oka az, hogy az érintett felek nem egyeztek meg egymással, hiszen senki nem haj landó kompromisszumokra. Ebben megkeresésünkre válaszolva Gergely Zsuzsa (Kolozsvári Rádió) és Vincze Lóránd (Bukaresti Rádió) is egyetértett: mindehhez elsősorban együttműködésre és soksok kompromisszumra lenne szükség. A jelenlegi helyzetben viszont m indenki saját utcájának ura, és olyan műsorrácsot alakíthat ki, ami számára a legelőnyösebb. Hogyan sugározzunk micsodát? Infrastrukturális szempontból a cél a lehető legkisebb befektetéssel minél nagyobb területet lefedni úgy, hogy közben a műsor se legyen egyoldalú. Gergely Zsuzsa szerint az infrastruktú ra gyakorlatilag adott, hiszen a román szerkesztőség gyakran készít olyan adásokat, amelyekben egyszerre tíz stúdió van összekapcsolva. A saját középhullámú frekvenciasáv megszerzése sokba kerül, és kétséges az is, hogy a Román Rádiótársaság ezt finanszí rozná. Borbély Melinda szerint az lenne a legelőnyösebb, ha kialakítanának egy központi stúdiót, a munkába pedig a többi stúdió is besegítene. Szerinte azért nem lenne jó, hogy az egyes stúdiók (Marosvásárhely, Kolozsvár, Bukarest, Temesvár) egymás u tán kapcsolódjanak. Minden adónak megvan a saját, a többiekéhez hasonló műsorrácsa, amit egy esetleges összekapcsolás esetén már nem tudna ugyanilyen formában fenntartani. A szerkesztő meglátása szerint Marosvásárhely lenne a legalkalmasabb a központi st údió szerepére, hiszen jelentős területet fed le és a legtöbben ezt hallgatják. Oktatási hiányosságok " – Ma már nem elég, hogy egy szerkesztőség magyarul sugározzon, rendkívül fontos a minőség is". Borbély Melinda szerint Románia az egyetlen keleteuró pai ország, ahol nincs komoly rádiós és televíziós képzés. " – Mindenkit felvesznek az újságíróira, aztán a különböző szerkesztőségekben kell megtanulniuk a szakmát. A diákoknak (sokszor önhibájukon kívül) nemcsak technikai, hanem általános műveltségi, po litológiai hiányosságaik is vannak, ezt mind menet közben kell pótolniuk." A kolozsvári BBTE újságírói karán a diákok gyakorlati képzését (írott sajtó, fotó, televízió, rádió) féléves műhelyek keretében valósítják meg. A rendelkezésükre álló félév ideje alatt elméleti szinten a rádiózás történetével, rádiózástipológiával foglakoznak. Számadatokban: Bukarest: 10 szerkesztő, heti 6 és fél óra adás Kolozsvár : összesen 25 szerkesztő és tudósító, heti 63 óra adás Marosvásárhely : összesen 29 szerkesztő és tudósító, heti 50 óra adás
