Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-05
10 A földügyről naponta tucatjával jelennek meg egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok, teljes a zűrzavar. Ebben az ellenséges hangulatban láte esélyt arra, hogy a második világháború után kitelepítettek, akik jelenleg magyar állampolgárok, visszakapják sz lovákiai földjeiket? Azok a személyek, akik annak idején úgymond jogszerűen lettek kitelepítve, Magyarországon kárpótlást kaptak. Amennyire tudom, ilyen értelemben döntött a magyar Alkotmánybíróság is. Ilyen személy tehát Szlovákiában kárpótlási igénnye l nem élhet. Ám ha vannak szlovák felmenői, akik után örökölhet, és ez a tulajdon még rendezetlen, akkor örökösödési alapon visszaigényelheti a földet. Szögezzük le: a kitelepítettek kárpótlása nem reális. Így van. Ismétlem: csak örökséget lehet viss zaigényelni. Mondok erre egy példát. Tegyük fel, hogy egy föld tulajdonjogát 1890ben vagy 1905ben bejegyezték a telekkönyvbe, s azóta nincs újabb bejegyzés. A föld tulajdonosa ma már nyilvánvalóan nem él, de lehetnek örökösei, akik magyar állampolgárok. Ők az örökösödési jog alapján élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a földtulajdont nevesítik. Persze, ha igazolni tudják, hogy valóban az ő örökségükről van szó. A szlovák sajtó kórusban azzal érvel s hecceli a közvéleményt, és olyan értelemben nyila tkozott az ön egyik beosztottja is, hogy Szlovákiában csak szlovák állampolgár juthat földhöz, külföldi semmi esetre sem. Ez csupán ködösítés, nem? Két dolog között kell különbséget tenni. Az egyik a tulajdonjog, a másik a kárpótlás. Ha valaki kárpótlás sal szeretne élni, ehhez valóban szlov ák állampolgárságra és állandó itteni lakóhelyre van szükség. A tulajdonjog viszont nemzetiségtől, lakóhelytől, állampolgárságtól független, és ezt a szlovák alkotmány is garantálja. Tehát ebből a szempontból mindegy, hogy szlovák, magyar vagy amerikai áll ampolgár az illető. Mivel koalíciós partnerekről van szó, józan ésszel felfoghatatlannak, abszurdnak tűnik a szlovák közvéleményt jó ideje izgató titkosszolgálati botrány. A következőről van szó: a szlovák titkosszolgálat (SIS) szóvivője elmondta a sajtó nak, hogy a mezőgazdasági tárcánál több esetben korrupciógyanús pénzelosztások voltak. Ön akkor azt válaszolta, hogy ezek az esetek nem az ön minisztersége alatt történtek, csak egyesek le akarják lejáratni, hogy ne igényelhessen nagyobb költségvetési támo gatást. Úgy gondolom, a szlovák titkosszolgálat már nem is olyan titkos, miután a főügyész kijelentette, hogy a mezőgazdasági tárca kapcsán nyilvánosságra hozott információkkal a SIS nem sértett törvényt. Ezért el kellene gondolkodni azon, hogyan működj ön tovább a titkosszolgálat. Itt két héten keresztül napi huszonnégy órában a tárcát szapulta a sajtó, s érdekes módon a főügyészi nyilatkozat után egyszerre arról kezdtek cikkezni, hogy a korrupciógyanús ügyeket illetően nem is rólunk szól a legtöbb infor máció. Mi csak a harmadikak vagyunk a pénzügyminisztérium és a belügyi tárca után. Ezért gondolom, hogy ez egy politikai játék, és a költségvetéshez is lehet köze. Mennyi az a költségvetési pénz, amennyiért érdemes ilyen titkosszolgálati játékba kezdeni ? Az agrártárcának 2,7 milliárd koronára van szüksége ahhoz, hogy el tudja érni azt, amit az uniós csatlakozási szerződés biztosít a mezőgazdaságnak, azaz a közvetlen kifizetések 60 százalékra történő kiegyenlítését. Azt látni kell, hogy tavaly pont a S IS volt az, amely a Dzurindaféle csoportocskabotrány miatt 200 millióval kevesebbet kapott a költségvetésből, s ez a pénz a mezőgazdasági minisztériumé lett. Jól tudom, hogy a pénzügyminisztérium javaslatában a jövő évre 60 helyett csak 40 százalékos k iegyenlítés szerepel? Igen. Erre az évre 52,5 százalékot hagytak jóvá. Tehát ez a 2,7 milliárd volt az affér ára?
