Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-05
11 Lehet, hogy nem csak a költségvetés miatt volt ez az egész. Talán le akarják járatni a minisztériumot meg engem is, mert ez ebben az időszakban valakinek nagyon jól jöhet. Az az érzésem, hogy ön a költségvetés tervezetét kidolgozó pénzügyi tárcát gyanúsítja, amelyet Ivan Miklos vezet, s aki szorosan kötődik a kormányfőhöz. Jól gondolom? Erre a kérdésre nem szívesen válaszolnék. Az utóbbi hetekben a vajhiány is borzolta a kedélyeket. A média persze az agrártárcára mutogatott. Mi volt mögötte? Ebben nem volt szerepe a politikának, csak az üzletpolitikának, hiszen a szlovákiai termelők és feldolgozók már tizenhét hónapja áron al ul adták el termékeiket. Ezt tavaly és az idei év első négy hónapjában az agrártárca részben kompenzálta, de az uniós csatlakozás után erre már nincs mód. A határok megnyíltak, a termelők más piacok után néztek, ami Szlovákiában termékhiányt és drágulást o kozott. Mára viszszaállt a normális helyzet. Mekkora volt a kompenzáció? Az év első négy hónapjában 100 millió koronával támogattuk a tejfölösleg kivitelét, és 150 milliót fordítottunk a hazai tejfeldolgozás megsegítésére, ami literenként körülbelül 1,20 koronát tett ki. Egyes agrárszakértők szerint Magyarországon a korábbi 10 millióról a felére csökkent a sertésállomány. Szlovákiában is felment a sertéshús ára. Milyen most a helyzet? Szlovákiában az elmúlt két évhez képest több mint kétharmadáv al csökkent az állomány. De látni kell azt is, hogy nálunk van háromnégy olyan nagyüzem, amely évente ötvenezer sertést képes felnevelni. Ezek az utóbbi három évben épültek ki. A kistermelők helyén támadt űrt a nagyok töltötték ki. Ez nem hozza hátrány os helyzetbe a családi gazdaságokat? De igen, csakhogy a minisztérium nem szólhat bele abba, hogy mekkora legyen az az állomány, amellyel egyegy vállalkozás foglalkozik. Különleges helyzet az itteni, mivel egy átlagos gazdaság 1500 hektáron gazdálkodik . Ilyen méretekben kell tehát gondolkodnia annak, aki sertéstenyésztésre adja a fejét. Azért mindez valahol összefüg g a magyarlakta déli járások elszegényedésével. A rendszerváltás előtt a Csallóköz volt Csehszlovákia gabonaraktára, kifejezetten gazdag vidéknek számított. Most az átlagosnál magasabb itt a munkanélküliség, amiben nemcsak az elmaradt ipartelepítés, hanem az agrárium is közrejátszik. 2002ben, amikor az MKP megkapta az agrártárcát, egy hektár gabonaföldre évi 500 korona támogatás jutott. Az idén, az uniós támogatásoknak köszönhetően is, ez 4600 korona körül alakul. Ha már az uniós támogatást említette , Magyarországgal összehasonlítva, Szlovákiában milyen a helyzet? Nehéz a két országot összevetni, hiszen eltérő a mezőgazdaság szerkezete. Szlovákiában jobban megmaradt a vidéki jelleg. Az északi területeken extenzív termelés folyik, délen pedig, ahol jó termőföldek vannak, az intenzív gazdálkodás a jellemző. Minden ország a saját adottságaihoz igazodva próbálta a feltételeket is kialkudni Brüsszelben. Eltérő a kifizetések rendszere is, és még folytathatnám. Szlovákia például plusz kilencvenmillió eurót kapott a 20042006os időszakra az extenzív termelésből eredő hátrányok kompenzálására. Egyedül a közvetlen kifizetések mértéke az, ami összehasonlítható. Az EUtól 30 százalékot kap 2005ben minden új tagállam, de a csatlakozási szerződés lehetővé teszi, hogy ezt az összeget a nemzeti kormányok a hazai költségvetésből maximum 60 százalék erejéig kiegészítsék. S ha a
