Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-28
5 csóválta. - Hagyjuk az egészet, magyarnak, kisembernek aligha adnak igazat ebben az országban - mondogatta az időközben elhalálozott öreg. Az év elején ismét hatályossá vált kárpótlási törvény új helyzetet teremtett. Zsigrayné a lányá t és a vejét hatalmazta fel az ügyintézésre. - Rémálmaimban sem gondoltam volna, mekkora kálváriát kell bejárnom. Hiánytalanul előkerültek az egykori tulajdonjogot igazoló papírok, mégis vagy tucatnyi dokumentum után kellett járkálnom. Sokszor nagy önuralo mra volt szükségem, hogy elviseljem néhány hivatalnok fölényeskedését - meséli Zsigray. A férfit leginkább az háborította fel, hogy a jogszabály szerint nem elegendőek a személyi igazolványban feltüntetett adatok, és a helyi önkormányzat igazolása sem ér s okat. A több mint hatvan kilométerre lévő Nagyszombatra kellett buszoznia, mert csak a megyeszékhelyen lepecsételt dokumentum alapján hitelesítették, hogy ő valóban Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgár. Ez a kárpótlás megítéléséne k egyik feltétele. Több mint hat hónapos kilincselés után végül megszületett a jogerős földhivatali végzés, és visszakapták a földjüket. Zsigray azonban tudja jól: ezután sem lesznek milliomosok. - Nincs se erőnk, se pénzünk a föld megművelésére, a gazdál kodás a gyermekeinket sem érdekli - magyarázza a férfi. A szántót így bérbe adják a mezőgazdasági szövetkezetnek, amely gazdasági eredményei alapján fizet majd évente. Ha jól megy, akkor évente öttízezer koronát (3060 ezer forintot) kapnak majd. A joger ős végzést elsősorban erkölcsi elégtételnek tekintik. - Most erőt gyűjtünk ahhoz, hogy közöljük az örömhírt a combnyaktöréssel ágyban fekvő anyósommal is. Ha rászánjuk magunkat, a bejelentést csakis orvos jelenlétében tesszük meg - fejezi be Zsigray József , és papír zsebkendő után nyúl. Akadozik a kárpótlás Szlovákiában A vártnál jóval többen nyújtották be kárpótlási igényüket a januártól az év végéig hatályos törvény alapján - válaszolta lapunk megkeresésére Hideghéty Ferenc, a szlovákiai földhivatal vez érigazgatója. Több magyarországi állampolgár is kérvénnyel fordult a regionális földhivatalokhoz, holott a jogszabály szerint csak állandó itteni lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok jogosultak elkobzott földjeik visszaigénylésére. A külföldiek elhu nyt szüleik, családtagjaik - akik jogi értelemben jelenleg is szlovákiai földingatlanok tulajdonosai - örököseiként, a szükséges dokumentumok felmutatásával vagy beszerzésével érvényesíthetik tulajdonjogukat. A vezérigazgató szerint 1500 kárpótlási kérvén nyel számoltak, március végéig azonban már több mint 3400 igényt nyújtottak be. Ha az igény jogos, akkor az érintettek visszakapják a földjüket, vagy ha ez objektív okok miatt nem lehetséges, akkor máshol azonos minőségű szántót kapnak, esetleg készpénzzel kárpótolják őket. - Hónapokon keresztül az okozta a legnagyobb gondot, hogy a törvényben nem tüntették fel, kinek kell felbecsülnie az eredeti tulajdon és a kijelölt pótföld értékét. Ezért jelenleg hetvenegy jogerős végzést nem tudtak végrehajtani. Sok ké rvényhez nem mellékelték a törvényben megszabott összes dokumentumot, emiatt több ügyben késik a döntés - közölte a vezérigazgató. vissza Ingázók voksaira számít a VMSZ Népszava 2004. augusztus 28. Minden Magyarországon élő vajdasági magyar látogasson el szülőföldjére szeptember 19én, hogy részt vehessen a tartományi- és helyhatósági választásokon - hívott fel tegnap Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján. A Határon Túl i Magyarok Hivatalában tartott rendezvényen a politikus hozzátette: minden magyar szavazatára szükség van, hiszen meg kell állítani a szerb társadalom radikalizálódását. Dr. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi titkár hozzáfűzte: még az - egyébként sikere s - júniusi államfőválasztásnál is közvetlenebbül érinti a vajdasági magyarságot az őszi voksolás, amely a fiatal politikus szerint akár előrehozott választásokhoz is vezethet, ha a VMSZ különösen jó eredményt ér el. Korhecz mintegy negyvenezer főre becsül te a Délvidékről Magyarországra költözöttek számát, ebből feltevése szerint tíz - húszezer ember ingázik rendszeresen, azaz kötődik továbbra is
