Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-28
4 túli magyar szervezeteknek, hogy a MÁÉRTülés az új kormányfő által kijelölendő időpontban jöhet létre. vissza Nastase a kormánypárt államfőjelöltje Népszabadság 2004. augusztus 28. Egyhangúlag Adrian Nastase pártelnökkormányfőt jelölte az államelnöki tisztségre a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) Bukarestben ülésező rendkívüli kongresszusa. A pártfórum szintén egyhangúlag f ogadta el Nastase javaslatát, miszerint államelnöki mandátumának lejárta után a szociáldemokraták Ion Iliescut visszavárják a párt élére. vissza Az EU decemberben dönt a törökökről Népszabadság 2004. augusztus 28. Az Európ ai Bizottság október 6án terjeszti elő javaslatát a törökökkel való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Az EUtagállamoknak decemberi csúcsértekezletükön kell majd hivatalosan határozniuk a tárgyalások megkezdéséről. A bizottsági jelentésnek arra kell választ adnia, milyen előrehaladást mutat Törökország a demokratikus reformok, a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartása terén. vissza Egyhektárnyi elégtétel - A szlovákiai földet visszaadták, de megművelni már nincs pénz Népszabadság • Szilvássy József • 2004. augusztus 28. Lassan hatvan éve vár erre özvegy Csicsay Izabella, a családja mégis fél közölni az örömhírt. Az idős asszony súlyos szívbeteg, a legkisebb izgalom is halálos lehet számára. Lány a, a dunaszerdahelyi Zsigray Zsuzsanna pedig nagyon szeretné, ha elújságolhatná: az idén ismét hatályos szlovákiai kárpótlási törvény értelmében apja örököseként a család egykori lakóhelyén, a vámosszabadi határátkelőhöz közeli Balonyban visszakapott egyhe ktárnyi szántóföldet. - Az anyám 1945 óta reménykedik az igazságtételben, de most mégsem merem neki megmondani - magyarázza izgatottan Zsigray Zsuzsanna, aki azonban elzárkózik minden további nyilatkozattól. Annyi megaláztatás és meghurcoltatás érte őket, hogy fél a nyilvánosságtól. Végül férje, Zsigray József vállalkozik a beszélgetésre. Zsigray már tíz éve volt nős, amikor anyósa először beszélt neki az addig eltitkolt fájdalmáról. A benesi dekrétumokat Szlovákiában szentesítő, hírhedt 1945/104es számú törvény alapján elkobozták Csicsayék földjét is, amely ugyan nem volt több egy hektárnál, de megtermett itt a háztáji sertések és a baromfiak eledele. Zsigray József apósa csak jóval később tudta meg, hogy a második világháború után a csehszlovák nép elle nségeként bélyegezték meg. A vétke az volt, mint sok százezer sorstársának: magyarnak vallotta magát. A család hosszú hónapokon keresztül rettegett, hogy deportáljáke őket Csehországba, vagy rákerülneke a Magyarországra kitelepítendők listájára. Szerencs éjükre Nagymegyer környékéről kevesen jutottak e szomorú sorsra, és Csicsayék is maradhattak. Az ötvenes években, a szövetkezetesítés idején az addig színmagyar faluba beköltöztetett szlovákoktól is elvették azokat a földeket, amelyeket a háború után a he lyi magyar gazdáktól koboztak el. Míg Zsigray apósa látszólag túltette magát a történteken, és csoportvezetőként ment nyugdíjba a tszből, Csicsayné nem tudta elfeledni a megaláztatásokat. Ha Nagymegyerre kerekezett, inkább a kerülő utat választotta. Ahogy mondogatta, a szíve szakadt volna meg a volt családi birtok láttán. Az egykori Csehszlovákiában két évvel a rendszerváltás után fogadták el az első kárpótlási törvényt. Zsigray felvetette apósának, próbálják meg visszaszerezni a vagyonkát, az idős férfi azonban csak a fejét
