Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-21
8 A szocialisták és a liberálisok imázsveszteségéről írt a Cotidianul című független román lap. A miniszterelnök a koalíció népszerűségét próbálta növelni a miniszterek cseréjével, húsz hónappal a következő választások előtt, amelyek a Fidesznek l átszanak majd kedvezni. A nemzetibaloldali Jurnalul National is arról számol be, hogy Magyarország a kormányválság kellős közepén van. A baloldali Curierul National az okokat is vizsgálja: bár a közszféra béreinek ötvenszázalékos emeléséről szóló ígére tek fontos érvet jelentettek a szavazóbázis szemében, az bizonyos fokig hozzájárult a jelenlegi költségvetési problémákhoz, a kincstár magas szintű deficitjéhez. A La Repubblica című olasz liberális napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy Medgyessy Péte r kormányfőt "megtorpedózták" a kormányátalakítás után. A válság okaként az olasz lap is a liberálisok bizalomvesztését jelölte meg. Az újság utalt a forint gyengülésére is a válság nyomán. vissza Mádl: "Ez az ügy nem most kezdődött" - Hatszemközt az államfővel Magyar Hírlap 2004. augusztus 21. Szerzők: Szombathy Pál, Varga Gergely A kormányfőváltás ügye nyilvánvalóan nem most kezdődött, bonyolultabb történet – véli a lapunknak nyilatkozó Mádl Ferenc. Az államfő merő spe kulációnak nevezi azokat a feltételezéseket, melyek szerint az ellenzéknek adná a kormányalakítási felkérést. Elnöki ténykedését nem érzi részrehajlónak, konzervatív világnézete nem politikai hitvallás – érzékelteti, hozzátéve: újraválasztására nem számít, s távozása után csakis a jogtudományhoz kíván visszatérni. Szent István napján vagyunk túl, ami ezúttal ünneplés mellett kormányfőcserét is hozott. Immár tény: Medgyessy Péter helyett új miniszterelnököt jelölnek a szocialisták. Ön szerint miért történ t ez így? A közvetett oka a történteknek az, hogy a kisebbik koalíciós párt a nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy megvonta a bizalmat a kormányfőtől. De az ügy nyilvánvalóan nem most kezdődött, sokkal bonyolultabb, elemzésére e keretek szűkösek. Eb ben a helyzetben mit tesz, mi a teendője? A hírek alapján úgy tűnik, a koalíciós pártok célja konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztése, és képesek is megegyezni a miniszterelnökjelölt személyéről. Ez esetben az államfőnek nincs szerepe, a dönt és joga az Országgyűlésé. Előfordulhatnae, hogy nem koalíciós politikus a köztársasági elnök miniszterelnökjelöltje? Az MSZPben ugyanis ettől tartottak mindig. A parlament ebben az esetben nem szavazná meg a kormányfőt, így az Országgyűlést fel lehetn e oszlatni, s jönnének az előrehozott választások. Ez pedig a közvéleménykutatások szerint egyértelműen a Fidesznek kedvezne. Az elmúlt időszakban számos ezzel a kérdéssel kapcsolatos elemzés, találgatás látott napvilágot. De ez merő spekuláció. A pártok ügyeibe nem tisztem beavatkozni, politikai küzdelmeik értékelése nem az államfő feladata. Értelemszerűen a parlamenti többség bizalmát feltehetően élvező személyt kellene jelölni. Egyébiránt ha ciklus közben válik szükségessé új miniszterelnök választása, akkor a köztársasági elnök nem szükségszerűen jut szerephez. Jelen esetben az államfőnek nincsen jogilag értékelhető szerepe, hiszen az új jelöltet az országgyűlési képviselők legalább egyötöde által előterjesztett bizalmatlansági indítványnak kell megnev eznie. Lehete olyan MSZPjelölt, akire nemet mond? Eddigi szokás szerint az államfő a parlamenti választások után, az eredmény ismeretében olyan személyt jelöl kormányfőnek, aki számíthat a parlamenti többség szavazatára. Az elmúlt tizenöt évben egysze r volt példa arra, hogy a ciklus közben történt kormányfőcsere, első szabadon választott miniszterelnökünk, Antall József elhunyta miatt. A miniszterelnök halála vagy lemondása esetén az alkotmány említett előírása szerint kell eljárni.
