Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-21
9 Mit vár az új kor mánytól? Semmi különlegeset, csak amit az ország valamennyi állampolgára: szakszerű, eredményes, az ország stabilitását biztosító, azt mindenek előtt figyelembe vevő és persze tisztességgel végzett munkát. Akkor ennyit az ön aktuális tennivalóiról, nézz ük az ünnepet. Változotte bármit a rendszerváltás óta a nemzeti ünnepek jelentése? Korábban a ránk erőltetett ünnepnapok "csakazértse"dacot váltottak ki. Maradt ez 2004re? Vagy már oldódunk, javul az "ünneplőfaktorunk"? Azt hiszem, igen. Ma természetes en nem kötelező ünnepelni, és ez a szabadság az, ami az elmúlt másfél évtizedben feloldotta az önök által említett és egykor valóban létező dacot. Hamvas Béla írta egyik esszéjében, hogy az ünnep a közösség kezdete. Ezt a nagyon mélyen megélt összetartozás t érzékelem én is ünnepnapjainkon. Az uniós csatlakozás után milyen teendőink vannak a régiós politikában? Magyarország külpolitikai törekvéseinek egyik pillére a régió stabilitásának erősítése, a jószomszédi viszonyok ápolása. Hazánk alkotmányos kötele zettsége és felelőssége ugyanakkor a határainkon túl élő magyarok támogatása, kisebbségi jogaik érvényesítésének segítése. E két szempontnak kell alapvetően érvényesülnie külpolitikánk alakításakor. Radikálisnak vagy szelídebbnek érdemes lenni a magyar k ülpolitikának? Romániára gondolunk: beszéljünk területi autonómiáról, gyakoroljunk nyomást, vagy csendben egyezkedjünk, apránként? Leginkább józannak és bölcsnek érdemes maradni. Fontosabb, hogy egy adott ország jól mérje fel a mozgásterét a számára fonto s kérdésben – a sakkból vett példával élve: értékelje, milyen lépéskombinációkra van lehetősége. Nem célszerű kizárólag egy eszközt alkalmazni. Amit önök kérdeznek, az autonómia sokféle tartalommal számos európai országban bevett, jól működő rendszer, tehá t azokat, akik erről nem szeretnének tudomást venni, szembesíteni kell ezekkel a tényekkel. Sok híradás érkezett ugyancsak a határon túlról, a vajdasági magyarverésekről. Tervezi, hogy megszólal ez ügyben? Szeptemberben elnöki látogatásra SzerbiaMonten egróba utazom, s ott a köztársasági elnökkel erről a kérdésről is szót váltunk. Az út egyik lényeges programjaként a Vajdaságba is ellátogatunk, ahol nagyon fontos találkozókat tervezek. Számíte arra, hogy 2005től újabb öt évre ön lehet Magyarország kö ztársasági elnöke? Tárgyalt már erről bárkivel? Egyáltalán, megkeresték már ebben a kérdésben? Azt hiszem, általában ismert, hogy köztársasági elnököt a parlamenti többség választ. Ismerve a magyar politikai élet két táborra osztottságát, nehezen elképzel hető, hogy ugyanaz a személy megfeleljen két, időközben megváltozott többségű Országgyűlés számára. Ez csak az első demokratikus választást követően volt lehetséges, amikor az ország működőképessége érdekében külön paktum született erről. Az MSZP szemébe n ön köztársasági elnökként is a Fidesz, Orbán Viktor embere. Hogy érzi, másként "bánt" az előző kormánnyal, mint a mostanival? Legfeljebb a kérdés "bántó", de erre sem válaszolhatok mást: az államfő kötelezettségeit az alkotmány rögzíti. Ebben az szerepe l, hogy a köztársasági elnök a nemzeti egység kifejezője, aki pártok felett állóan végzi a munkáját. Nekem mint jogvégzett, a jogtudománnyal régóta foglalkozó embernek ez az előírás szent és sérthetetlen. De nem akarok úgy tenni, mint aki nem hallotta ezt a "vádat". Talán az önök lapjának is elmondtam már valamelyik interjúmban a politika és a közbeszéd sajátos helyzetéről vallott nézeteimet. E kettő ugyanis gyakran egy virtuális világot tükröz, amelyet sokszor politikai érdekek alakítanak. Így ha felröppen egyegy állítás, nem kell sok idő, hogy az a "valóság" részeként jelenjen meg. Egyébként az elmúlt négy évben számtalan alkalommal tárgyaltam különböző kérdésekben a pártok képviselőivel, de egyszer sem hangzott el a kérdésükben említett – a különböző lép éseim, megnyilatkozásaim alapos vizsgálatával meggyőződésem szerint könnyen cáfolható – állítás. Amúgy soha nem titkoltam: a humanizmus és a kereszténydemokrácia európai öröksége jegyében konzervatív értékrendet vallok, de ezek inkább erkölcsileg értelmezh ető fogalmak, még ha Magyarországon sokan kizárólag csak politikai hitvallásként képesek értelmezni.
