Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-19
9 Koronás köztársaság Népszabadság • P. N. • 2004. augusztus 19. Amilyen felemás az ország, olyan felemás minden történelminek deklarált intézkedése - mondta valaki a szerb állami szimbólumokról szóló minapi döntésről. Nevezetesen arról, hogy a szkupstina "ajánlást" fogadott el a szerb himnusz, zászló és címer kérdésében, holott erről - rendelkezik az alkotmány - csak népszavazás útján lehet dönteni. Igaz, hogy Szerbiának régóta nincs saját himnusza, hiszen a jugoszláv időkben megtette a Hej szloveni, sőt a most folyó olimpián ma is azzal köszöntenék a szerb bajnokot, ha véletlenül adó dna, de a sietség semmiképp sem látszik indokoltnak. Lelkes hazafiak is felfigyeltek rá: korábban létfontosságú törvények meghozatala sem késztette a honatyákat arra, hogy beüljenek a képviselői padsorokba, most viszont kétharmados többség tolongott a ter emben, s - néhány tartózkodó szocialista honatyát leszámítva - egyhangúlag szavazott a javaslatra. Amelynek lényege, hogy Szerbia himnusza az Igazságos Isten (Bozse pravde), címere a hermelinpalástos álló kétfejű sas, felül a XIX. századi Nemanjics uralkod óház koronájával, a trikolórt pedig ugyancsak a kétfejű sas díszíti. Az alkotmány szerint Szerbia polgári állam, berendezését tekintve világi köztársaság. Az alaptörvényben foglaltakkal ellentétben a himnusz a szerb nemzetet, a királyt és a pravoszlávok i stenét fogja keretbe. A megoldás ellenzői (történészek, heraldikusok) esztétikai és történelmi tényekre hivatkozva kérdőjelezik meg a választás helyességét, mások arról beszélnek: Szerbiában, ahol a népesség 36 százaléka más nemzetiségű, talán nem túl bölc s a választás, különös tekintettel Belgrád Koszovó iránti igényeire. Predrag Markovics házelnök a kifogásokra azzal válaszolt, hogy Szerbiának a történelme során csak ez az egy himnusza volt. A kákán is csomót keresőket pedig arról világosította fel, hogy például a mai EUtag Magyarország himnusza is csak a magyar nemzetre kéri Isten áldását, s a rendszerváltás után az államiságot szimbolizáló Szent Koronát is viszszahelyezték a címerbe. Úgyhogy a szerb címerben látható koronában is a szerb államiság jelké pét kell látni. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a parlamenti ajánlás győztesen veszi a referendumi akadályt is, persze csakis az általános közöny miatt. vissza Népszavazást Székelyföld autonómiájáért [ 20040819 - 08:18:51 ] A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha a román par lament és a kormány álláspontja bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlőséghez való joguktól. A székelység kéri a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 2003/1334es határozata alapjá n. Az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, hanem az államon belüli közösségek önrendelkezési jogára alapul — hangoztatják. vissza Nem lesz "hivatalból" székelyföldi román képvise lő [ 20040819 - 08:22:15 ] Késő este fejezte be munkáját a választási törvények módosítására létrehozott parlamenti különbizottság, amely — többek között — visszautasította a NagyRománia Párt azon módosító indítványát, miszerint a Hargita és Kovászn a megyei románok hivatalból kapjanak egy képviselői mandátumot, amennyiben a székely megyékben induló román pártoknak nem sikerül önerőből elnyerni egy szenátori vagy képviselői tisztséget. A javaslat ellen szavazott a Szociáldemokrata Párt, az RMDSZ és a nem magyar kisebbségek képviselői. (Néhány nappal korábban különben épp a Kovászna megyei SZDPelnök, Adrian Vlad
