Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-19
8 változatát, mert az "elfogadhatatlan módon" ítélkezik Szerbia f elett. Nem titkolva a magyarverések tényét, sem azt, hogy a törődés a kisebbségekkel jogszerű, Prica hangsúlyozta: nem az egész (magyar) népcsoportot bántalmazzák a Vajdaságban; egyedi incidensekről van szó. Reményei szerint a szerbiai hatóságok megbünteti k a felelősöket. vissza A finnugor ügy európai dimenzióban Népszabadság • S. A. • 2004. augusztus 19. Magyarország és Észtország EUcsatlakozásával a finnugor népek több mint 60 százaléka uniós polgár lett, ezált al a finnugor probléma is uniós üggyé vált - mondta a Népszabadságnak Surján László (Fidesz) és Géczi József Alajos (MSZP) képviselő, akik részt vesznek Tallinnban a finnugor világkongresszuson. A rokon népek tallinni csúcstalálkozójának keretében szerdán három EUképviselő (egyegy finn, észt és magyar) tanácskozott a kérdésről és úgy vélték: jó esély kínálkozik arra, hogy az unió által anyagilag támogatott programokban helyet szorítsanak a finnugor kultúra, illetve a finnugor területeken működő kis- és kö zépvállalatok támogatásának. vissza Határtalan tévéviták A Fidesz nehezményezi, hogy az alapítók magánemberek Népszabadság • Nyilas Gergely • 2004. augusztus 19. Hamarosan lejár a határidő a háromszázharmincmillió fori ntos keretösszegű pályázatra, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hirdetett meg a határon túli magyar televíziók létrehozására és a digitális hálózat kiépítésének támogatására. A meghívásos tenderen olyan alapítványok vehettek részt, amelyek et nem szervezetek, hanem magánemberek alapítottak. Erdélyből a Janovics Jenő Alapítvány, a Vajdaságból a Mozaik Alapítvány kapott meghívást. Kárpátaljáról az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség adhatja be pályázatát. Az IHMpályázat résztvevőire a Határon Túli Magyarok Hivatala tett javaslatot. A szervezetnél elmondták: a kiválasztáskor az időnyerés mellett szempont volt, hogy pályázók EUn kívüli országokban működnek, valamint, hogy a HTMHnak és az IHMnek a meghívott alapítványok felügyelő szerveivel va n együttműködési keretszerződése. Az alapítványokat azonban sem Erdélyben, sem a Vajdaságban nem szervezetek, hanem magánemberként az RMDSZ és a VMSZ vezetői, valamint közéleti személyek hozták létre. - Jobb volna, ha az alapítók között nemcsak magánembere k lennének - mondta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint üdvös lenne civil szervezeteket a pedagógusok szakszervezetét, egyházakat is bevenni. Révész, szerint öttíz fajsúlyos civil szervezet mellett nem volna kifogásolható az RMDSZ jelenléte sem. - Most azonban a párt két fő embere vezeti az alapítványt, amelyet mi közpénzből finanszírozunk Így bármi történjék is az RMDSZ vezetésének élén, a két jelenlegi vezető ettől függetlenül döntene az Erdélyi Televízió működtetéséről és az arra szánt magyarorsz ági közpénzek felhasználásáról - tette hozzá Révész Máriusz. - Az alapítóknak a statútum szerint feladatuk csupán az alapítvány bejegyzése volt - mondta a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi tagja, hozzátéve: a kuratóriumi elnököt csak első alkalommal je lölték ki az alapítók. Később mindenről a kuratórium dönt. Kuratóriumi elnöknek azért kérték meg Nagy Zsoltot, az RMDSZ kampányfőnökét, mert szükség volt valakire, aki jól átláthatóan képes levezényelni a szervezéssel járó feladatokat. Bunyik Zoltán a VMS Z alelnökeként a Mozaik alapítvány elnöke is. Szerinte az alapítók közt azért nincs a VMSZ, mert el akarták kerülni, hogy az alapítvány politika áldozatává váljon. Hozzátette: ezért vesz ő is csak magánemberként részt az alapításban. A televízió működtetés éhez egy független civil szervezet szükséges. Nem lenne helyes, ha minden magyar párt megalakítaná a maga párttévéjét a Vajdaságban - tette hozzá a tartomány oktatási és kulturális minisztere. - Az itteni magyar pártok nem vádolják a létrejövő csatorna ala pítóit azzal, hogy a VMSZtől függene. A pártnak nem lesz semmilyen beleszólása a műsorkészítés folyamatába - ígéri Bunyik Zoltán. vissza
