Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-29
16 Újra és újra cáfolja Kucsma, hogy harmadszor is megküzdene az elnökségért, jóllehet az ukrán alkotmánybíróság tavaly december 30ai határozata ezt lehetővé tenné számára. Ennek ellenére Kijevben egyelőre keve sen tudják elképzelni, hogy a hatalmának kiterjesztése körül állandósult konfliktusoktól kísért, több mint tízéves országlás után Kucsma egyszerűen nyugdíjba vonul. A tamáskodók szerint a visszatérés vágya hajtja az ukrán elnököt, amikor tovább erőlteti az áprilisban már elbukott alkotmányos reformot, amelynek célja, hogy a parlament és az annak felelős kormányfő rovására megnyirbálja az elnök jogosítványait és hatáskörét (HVG, 2004. április 17.). A kijevi parlament első olvasatban június 23án hagyott jóvá egy újabb, a tavasszal leszavazotthoz kísértetiesen hasonlító törvényt, ami miatt Kucsma nemrég az EUUkrajna csúcstalálkozón is megkapta a magáét. Az ukrán elnök elvi ügyként próbálja feltüntetni az intézmények átalakítását, és az Európában meghonosodott demokratikus modellhez való igazodás szükségességéről beszél. A nyomaték kedvéért Janukovicsot is megfenyegette, hogy a kampányban nem számíthat a segítségére, ha nem viszi végig a politikai reformot. Ellenfelei azonban azt állítják, hogy valójában Kucsma kormányfőként akar visszajönni, amit persze az ambíciókat nem nélkülöző Janukovics aligha nézne ölbe tett kézzel. vissza Kalandos vágyak – Románok külföldön HVG 2004. július 29. Szerző: Irházi János A tízmilliósra becsült román diaszpóra sorait az anyaországhoz kötés vagy hazacsalogatás helyett Bukarest erőltetett munkanélküliexporttal gyarapítja. Közben egy diszkriminációs ügy okán Németország októbertől felmondja 1300 román hentes szerződésé t. A bukaresti Maracineanu utca 1. szám előtt mindennaposak a kígyózó sorok és a csendőrkordon: külföldi munkára áhítozók lökdösődnek, szitkozódnak itt, miközben önéletrajzi mappájukat szorongatva szeretnének bejutni a kapun. A helyszín az állami munkaer őközvetítő hivatal, az OMFM, amelytől sokan a külföldi munkavállalás lottónyereménnyel felérő lehetőségét remélik. Még akkor is, ha odakint jóval többet kell dolgozniuk, mint otthon - s sokkal kevesebbért, mint a helybelieknek. Bár a külföldön elszenved ett hátrányos megkülönböztetésről szóló történetek mindennaposak a bukaresti médiában, az osnabrücki Gausepohl vágóhíd román henteseinek ez év elején történt éjszakai megveréséről készült német riportfilm nagy vihart kavart. Jóllehet, az elmaradt bérük kif izetéséért és a 12 órás munkaidő ellen sztrájkoló román hentesekre a cég megbízásából botokkal támadó verőlegények főkolomposát éppen a múlt héten három év börtönre és 72 ezer euró pénzbüntetésre ítélték, a német belügyminisztérium „rendbontás" ürügyén okt óber 1jétől felmondja 1300 román hentes hivatalos, kormányközi egyezmény keretében született munkaszerződését. A románok sokáig a németországi szerződéseket tartották a legmegbízhatóbbaknak, ám a hentesek esete és a szűkülő lehetőségek miatt újabban a l egdivatosabb célállomássá az emigránsügyet is latinos lazasággal kezelő Spanyolország vált. Arról csupán becsült adatok léteznek, hány román görnyedezik napi bruttó 30 euróért a földieperültetvényeken, vagy hányan szednek narancsot, olajbogyót. Tény, hogy az OMFM a Madriddal aláírt kormányközi egyezmény keretében két év alatt 20 ezer munkavállalási engedélyt adott ki, elsősorban a mezőgazdaságba, az építőiparba. A bukaresti munkaügyi tárca becslése szerint Spanyolországban most legalább 100 ezer román kere si a kenyerét, többségük Cervantes szülővárosa, Alcalá de Henares környékén, de ezerszámra telepednek le románok elsősorban Katalónia és Aragónia elnéptelenedett falvaiban is. Az illegális bevándorlás támogatása mára valóságos iparággá fejlődött: a kint megtollasodott román alvilág turistacsoportnak álcázva csempészi ki és helyezi el a fekete munkavállalókat, akik sátrakban, barakkokban, alkalomszerű étkezéssel és tisztálkodással vészelik át a mezőgazdasági szezonmunkákat. Persze gyakran előfordul, hogy a jutalékot bezsebelő és a vámosokkal összejátszó buszsofőr a mező szélén faképnél hagyja becsapott áldozatait. Egyebek mellett rajtuk szeretne segíteni a román nyelvű Gazeta de Madrid vagy a szintén madridi székhelyű Spanyolországi Románok Szövetsége, amel y információval látja el a kiérkezőket, de ha tudnak, még a lakás- és munkahelyszerzésben is közreműködnek.
