Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-23
16 rendőrség nem tartóztat le senkit, az ügyészségek nem emelnek vádat, a bíróságok pedig nem ítélkeznek a tettesek fölött. A büntetés hiánya újab b incidensekre bátorít, megzavarja a nemzetek közötti egyébként is törékeny viszonyokat, frusztrációt, félelmet és bizalmatlanságot vált ki a kisebbség körében. A falfirkák kisebbségellenes nyelvezete teljesen explicit, a kisebbségeknek világosan azt ü zeni, hogy nemkívánatosak. Az "etnikailag privatizált állam" nem képes egyforma tiszteletet tanúsítani a különböző etnikai közösségek tagjai iránt, a Vajdaság még megmaradt autonómiájának felszámolása megsemmisíti a tartomány multietnikus jellegét, és báto rítja a kisebbségi közösségeket Szerbia etnikai elven alapuló területi szervezésére vonatkozó követeléseikben. "Napjainkban ilyen irányúak a magyarok követelései, akik saját státusuk megoldását ahhoz hasonlóan képzelik el, amit a kormányfő javasol a s zerbeknek Koszovóban" - írja a testület. A helsinki bizottság a jelentés záradékában megállapítja, hogy Szerbiában "nyilvánvalóan folyamatban van az etnikai állam kialakulása", a kisebbségek lojalitása gyanú tárgyává válik. A magyarokkal szemben példáu l "egyre gyakrabban hangzanak el olyan vádak, hogy szeparatisták, mindaddig, amíg egy pillanatban maguk is nem kezdenek úgy viselkedni". A testület arra figyelmeztet, hogy a kisebbségek kizárása a politikai közösségből apartheidhez vezet és a Vajdaságo t etnikai gettóra korlátozza. Az elszegényedett országban - amelyet egyébként is terhel az etnikai összetűzések tapasztalata és a primitív politikai kultúra - kockázatos minden etnifikáció. A rendelkezésére álló adatok alapján a bizottság arra figyelm eztet, hogy a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció folytatódik, ha a szerb kormány nem változtat "reformellenes és korszerűtlen beállítottságán". Ahhoz, hogy a kisebbségek egyenjogúan bekapcsolódjanak a politikai közösségbe és megakadályozzák további rad ikalizálódásukat, feltétlenül végre kell hajtani Szerbia lényegi decentralizálását, szavatolni kell a kisebbségi törvény és az európai kisebbségvédelmi konvenció gyakorlati alkalmazását. A helsinki bizottság szerint a szerb kormány a leginkább felelős annak a légkörnek a kialakulásáért, amelyben a tömeges incidensek ilyen gyakorivá váltak. +++ kit/kpj 12.41 LMT 220704 3737 vissza BP0078 4 230 MTIk1018 A szerb belügyminiszter szerint vajdasági magyarokat nem ért nacion alista támadás kod: bűnügy/kormány/újság/PRES/BELP/JOGI fk: SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2004. július 22., csütörtök (MTI) - Két esetben tett a rendőrség bűnvádi feljelentést az elmúlt fél évben a Vajdaságban történt nacionalista indíttatású konfliktusok miatt; a különböző nemzetiségű személyek összetűzései nem rontották meg a hagyományosan jó nemzetek közötti viszonyt, de jogos felháborodást váltottak ki - közölte Dragan Jocic szerb belügyminiszte r az újvidéki Magyar Szó című napilapban csütörtökön megjelent írásos nyilatkozatában, amelyből az derül ki, hogy magyarokat merő nacionalizmusból nem ért egyetlen támadás sem. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly január elsejétől az idén június 30ig a Vajdaság területén 49 olyan incidenst jegyeztek fel, amelyekről azt lehet állítani, hogy nemzetek közötti "színezetük" volt. A rendőrség az elkövetők több mint felét kézre kerítette, az esetek 43,9 százalékában albán és muzulmán lakosokat károsítot tak meg. "A Vajdaság területén nyilvántartásba vett összes bűncselekmény közül, amelyek nemzetek közötti konfliktus elemeit mutatják, az elmúlt hat hónap során két esetben jegyeztük fel, hogy megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy bűnvádi feljelentést tegyünk bűncselekmény elkövetése miatt" - közölte Jocic, aki szerint ezek a bűncselekmények a nemzetek közötti faji, vallási megkülönböztetés keltésére és türelmetlenség szítására irányultak. Jocic szerint az elmúlt hat hónap során hét esetben intézte k fizikai és szóbeli támadást magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személy ellen, s minden esetben a vizsgálat befejezése után megállapítást nyert, hogy nem etnikai indíttatású incidensről volt szó. Az elkövetők ellen verekedésben való részvételért, vagy er őszakos viselkedésért tettek bűnvádi feljelentést, vagy szabálysértési eljárás indult ellenük. A márciusi koszovói események után a rendőrség különös figyelmet szentelt a különböző nemzetiségek közötti összetűzéseknek. Az ilyen incidensek elemzése sorá n arra az értékelésre jutottak, hogy a Vajdaság
