Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-22
14 szabálytalanságokat fedeztek fel. Ezek után a közalapítványnak nem volt más lehetősége, mint jogi útra terelni az ügyet. Fel is szólították Szász Jenőt: fizesse vissza a pénzt. Hol itt a politika? - Néhány hete Székelyudvarhelyen jártam, és megné ztem a házat. Láttam: felújították és kibővítették. Úgy gondolom, a jelenlegi értéke nem térhet el jelentősen a 40 milliótól. Javaslatom: kössünk egyezséget Szász Jenővel. Mivel az ingatlan kiépült, fogadjuk el, hogy a 40 millióból ez a kulturális központ létesült. Ha csak egy steril jogi véleményt képviselünk, miszerint az elszámolás szabálytalan volt, politikai színezetet kap az ügy. Az egyik tábor majd csaló jobboldalinak titulálja Szászt, míg a másik a baloldal áldozatának tekinti. Szeretném ezt elkerül ni. Ha nem tudják a pályázókat rávenni arra, hogy korrekten számoljanak el, kormányváltáskor ilyen ügyektől zeng majd a közélet. - Már kidolgoztuk az új elszámolási rendszert, amely kizárja a hézagokat. Ma már nem eshet meg, hogy valaki elkölti a támogatást, m ajd "elszámol": "A pénzt elköltöttem." Évtizedek óta folyik vita a határon túli magyarság sorsáról. Vane esély arra, hogy a vita racionális mederbe terelődik? - Arra van esély, hogy ebben az érzelmileg túlfűtött, mítoszokkal védett, indulatokkal és ellen indulatokkal szaggatott vitahelyzetben racionális érvek is megszólaljanak. Erre látok készséget. Más kérdés, hogy ritkán van nyerő helyzetben a racionalitás. Pedig mintha teret nyert volna az elmúlt három évben. De kétségtelen: felfűtött érzelmek dolgoznak . Felszínre törtek korábbi elfojtások. Sokat javíthat a helyzeten az európai integráció, amely lassíthatja a magyarság erodálását is. Nem titok: magam is autonómiapárti vagyok. Nagyváradon a minap három fogalmat sütöttem el beszédemben: autonómia, integrác ió, szolidaritás. Az erdélyieknek autonómia, Európában integráció, Magyarország felől pedig szolidaritás kell a határon túli magyaroknak. Mi a véleménye arról, hogy Románia uniós csatlakozásának feltételéül kellene szabni az erdélyi, illetve a székelyföld i autonómiát? - Ez tévedés, ábránd. Az autonómiát Erdélyben kell elérni, természetesen magyarországi és európai támogatással. De ezt nem lehet Európára bízni. De a román parlament kategorikusan elutasította a törvénytervezetet... - Mégis van esély. Nem ig az, hogy az RMDSZnek nincs autonómiaigénye. Csak ők más taktikát választottak, mint ellenfeleik. Valahol a középúton kellene megvívni az autonómiáért folytatott harcot. Óvatosabban, mint Tőkés László, de erőteljesebben, mint Markó Béla. Egyébként mindkett ejükkel jóban vagyok. A magyarság számára tragikus, hogy ez a két ember egymás ellen fordult. vissza Maffiák hatalma - Emil Constantinescu Románia helyzetéről Heti Válasz 2004. július 22. Emil Constantinescu egyetemi tanár , tudományos kutató, 1996 és 2000 között Románia elnöke, azon kevesek közül való, akik a Ceausescukorszakban nem kompromittálódtak. Alapítója volt a Civil Szövetségnek, amely a többi ellenzéki párttal közösen létra hozta a Romániai Demokratikus Konvenciót , amely 1991ben már második erőként jelent meg a román parlamentben, majd 1996ban győzött a választásokon, s Emil Constantinescut az államelnöki székbe emelte. 2000ben, mivel a posztkommunista érdekszövetség megerősödött - az évtizedekig működő Securita te és a kommunista nómenklatúra embereiből - Emil Constantinescu a biztos bukást előre látva nem indult el a választásokon. Európa középső és keleti felén a ’80as évek közepérevégére az emberek megértették, több évtizedes szenvedés után, hogy a kommun izmus nem képes értékteremtésre, csak a meglévő értékek lerombolására. A másfél évtizeddel ezelőtti felbuzdulás után azt látjuk, hogy a posztkommunista modell él és virágzik. Hogyan ítéli meg Románia helyzetét ebből a szemszögből?
