Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-19
9 országoknak a vonatkozásáb an is, melyek 2004ben nem lettek EUtagok, lehetővé válik a kisebbségpolitikát új alapokra helyezni. Ez nem azt jelenti, hogy az EUs integráció magától megoldja a problémák sorát. De lehetővé teszi, hogy ideologizált sémák menetrendszerű megjelenése - ke ttős állampolgárság, státustörvény, etnikai alapon szerveződő autonómia kikiáltása - helyett, a dolgokat a saját okaikra visszavezetve az egyes országok irányába egyedi stratégiák kidolgozásával végre továbblépjünk a XX. század tragédiáin. Tudomásul kell venni, hogy az egyes országokban más- és más a magyar közösségek civilizációs, gazdasági és társadalmi helyzete, hogy az embereket a megélhetés feltételei, a biztonság, gyerekeik jövője érdekli elsősorban. Látható, hogy a kisebbségi társadalmak is újra rét egződnek. Rossz, kisszerű, "gyarmatosító" jellegű politikával, az eltartott, kiszolgáltatott státusra ösztönzéssel csak demoralizálni lehet a szomszédos országokban élő magyarságot. A paternalista, megosztó, politikai kalandorokkal terhelt, a magyarország i belpolitikai harcokat exportáló gyakorlat veszélyes folyamatokat indított el. Azok a rögtönzések, mint a státustörvény, vagy a kettős állampolgárság kollektív jogként való azonnali bevezetése, vagy az etnikai alapon szerveződő autonómia csak pótcselekvés ként foghatók fel. Átmeneti illúziókat kelthetnek, de később annál nagyobb lesz a kiábrándulás. - Mit javasol hát a különböző országokban, másmás körülmények között élő magyarság gondjainak megoldására? - A lehetséges kapcsolódási pontokat a magyarorszá gi második nemzeti fejlesztési terv mintegy meghosszabbításaként, határon átnyúló regionális fejlesztési programok adhatnák. A regionális együttműködés lehetőségeket biztosít a gazdaságban, az oktatásban, a regionális intézményfejlesztésben, az önkormányza tok együttműködésében ahhoz, hogy az eddig határokkal elválasztott térségekben élő közösségek tagjai - túllépve a röghöz kötöttség állapotán - kihasználják az EUintegrációban rejlő dinamizmust és újjáélesztik, modernizálják az adott térségeket. A kötelez ően kialakítandó régiók és kistérségek közös projektjeiben előnyben kell részesíteni a gazdasági fejlesztés, az oktatás és a munkaerőpiac szempontjait. A hatékonyabb határon átnyúló együttműködések szempontjából megfontolandó a hasonló adottságú, de a hatá r két oldalán fekvő térségek közös fejlesztési régióban való egyesítése. Így elkerülhetővé válhatna párhuzamos intézmények létrehozása egymástól néhány kilométerre. Az együttműködés kiterjedhetne a régió ipari átalakítására, a szolgáltatási szektor fejlesz tésére, az oktatásra, munkaerőátképzésre, az infrastrukturális beruházásokra, a régiók pénzügyi újjászervezésére. E célok megvalósításához a két- vagy többnyelvűség megvalósítását szolgáló oktatási intézmények megteremtése elengedhetetlen feltétel. Ennek során figyelembe kell venni azokat a folyamatokat, melyek Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában (de még Szerbiában, a Vajdaságban) is megindultak, illetve folyamatban vannak. Ilyenek a privatizáció, a kárpótlási törvények, Szlovákiában a földtörvény, tov ábbá Romániában a nyelvtörvény, illetve a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény. A változások új lehetőségeket teremtenek mind Magyarországnak, mind a határon túli magyar közösségeknek a gazdasági szerepvállaláshoz. Úgy gondolom, ho gy csakis jól képzett, a gazdaságilag erős és versenyképes kisebbség teremtheti meg és tarthatja fenn saját intézményrendszereit, ami előfeltétele az egyenrangú együttműködésnek, az új intézményekben való részvételnek. vissza Hírek nélkül marad a határon túli magyar sajtó? 2004. július 19., hétfő 8:16 A Draskovicscsomag 197 milliós elvonása miatt az Illyés Közalapítvány ősztől már nem tudja MTIhírekhez juttatni a határon túli lapokat és elektronikus médiát. A kolozsvári K rónika szerint „ismét
