Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-19
10 hírínségben szenvedő szigetlakóvá válik a Kárpátmedencei magyarság ezzel a lépéssel". A legfrissebb jelentések szerint azonban a közalapítvány a Pénzügyminisztériummal tárgyalt annak érdekében, hogy mégse maradjanak információk nélkü l a felvidéki, az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági újságok. - Manapság minden pénzbe kerül, még a hírek is. A határon túli magyar sajtó hírellátása került veszélybe, mert az Illyés Közalapítvány nem tudja állni ezeknek a lapoknak a költségeit. - A z MTI híreit a Magyar Szó, a délvidéki magyarság egyetlen napilapja már tíz éve, egy évtizede használja, oly mértékben beleivódott a mindennapos életébe, és ezáltal a vajdasági magyar köztudatba is, hogy ennek a hirtelen megszűnte valamiféle rendszerváltás előtti időszakra, elszigeteltségi állapotba vetne vissza bennünket – vélekedett Kókai Péter, a délvidéki Magyar Szó főszerkesztője. A másik legfontosabb használó a külpolitika, mert a Magyar Szó napilap esetében ugyan t ámaszkodunk egy szerb hírügynökségre is, ez a Beta, és ez egy nagyon fontos hírforrásunk természetesen, de azért tessék csak egy kicsit belegondolni abba, hogy a külpolitika nem egy annyira egységes és monolit fogalom, hogy ne pontosan ugyanazt jelentse sz erb megközelítésből, vagy érdekszférából, vagy magyar megközelítésből. - Nekünk abszolút mértékben a világpolitikai hírek a fontosak. A magyarmagyar viszonyban a többi határon túli lappal elég jó az együttműködésünk, a magyar lapokkal összehasonlítva ré gi, alacsony költségvetésből működünk, és nem tudunk fenntartani mondjuk egy berlini, vagy párizsi tudósítót. Úgy gondolom, hogy a határon túli sajtó egésze számára az lenne a jó megoldás, ha továbbra is hozzá tudnánk jutni az MTIhez a magyar állam támoga tásával, ugyanis a legtöbb határon túli lap olyan gazdasági helyzetben van, hogy ezt a szolgáltatást képtelen volna megfizetni, és az Új Szó még a jobb gazdasági helyzetben levők közé sorolható, de több erdélyi, netán kárpátaljai laptársunk számára elképze lhetetlen volna a teljes összeg kifizetése. Nálunk is komoly problémát okozna az erre elkülöníthető összeg – hangsúlyozta Kocur László, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője. - A Magyar Rádió a rendszerváltás óta segíti a határon túli szerkesztőségeket. Régebb en mobiltelefonokkal, mostanában hírekkel, oktatással. A Magyar Rádió ingyen nyújtja ezt a szolgáltatását a határon túli szerkesztőségeknek, mert úgy gondoljuk, hogy ezért nem illik pénzt kérni, ha segítünk a határon túli szervezeteknek. Cserébe viszont od aadják nekünk általában az ő híreiket – mondta Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke. - Az Illyés Közalapítvány nem kíván egy passzív, újrafelosztó tevékenységet betölteni, hanem igazi közfeladatot szeretnénk ellátni, és úgy gondoljuk, hogy az MTInek ez a tevékenysége nem átgondolandó, és nem minden évben újrafogalmazandó és újra eldöntendő kérdés, hanem ez automatikusan kell, hogy járjon a határon túli magyar sajtó részére – vélekedett Fritz Péter, az Illyés Közalapítvány felügyelő bizottságának elnöke. Ebben az évben több mint 200 millió forinttal csökkent a fölhasználható keretünk, megoldhatatlan feladat elé állította ez a közalapítványt, és ezért született az az elkeseredett megoldás, hogy háromnegyed évig még kifizetjük, de az is lehet, hogy nem tudju k kifizetni, és utána legyen valami más megoldás. A pénzügyminiszter úrral folytatott megbeszélés azzal fejeződött be, hogy az Illyés Közalapítvány valóban ennek az évnek az első háromnegyed évét kifizeti, hiszen már benne vagyunk, és a negyedik negyedévet valamilyen más forrásból a Pénzügyminisztérium fogja finanszírozni, és a jövő évtől kezdődően pedig a költségvetési törvény fog gondoskodni ennek a támogatási összegnek a mindenkori biztosításáról, vagyis nagy valószínűséggel az MTInek az ellátásába bele fog kerülni egy újabb tételként. Érzésünk szerint, ahogy a határon túli magyarság politikai, és egyéb szempontok szerint atomizálódik, színesedik, ez egyúttal azzal is fog járni, hogy sokkal többféle határon túli magyar sajtótermék lesz, rádió, televízió, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy sokkal több partnere lesz az MTInek. Rövidesen a Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottsága tárgyalni fogja az MTI támogatását, és az MTI működését, mivel egyébként is a Magyar Parlament felügyeli az MTI működését. Az v olna a helyes, ha ez a Parlament Kulturális Bizottságának a tárgyalásán derülne ki, és ott pontosítódna, és így kerülne bele a költségvetési törvénybe. - Mi történne, ha csak hírcsomagokra kapnának támogatást?
