Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-09
13 A tanácskozást a testület ellenzéki tagjai kezdeményezték azért, hogy a kormányfő számoljon be amerikai útjáról. A bizottság ellenzéki tagjai kifogásolták, hogy nem személyesen a miniszterelnök számolt be a tárgyalásokról és annak Magyarországot érintő biztonságpolitikai következményeiről. Bársony András ugyan nem utazott a kormányfővel, de az ezzel kapcsolatos kif ogásokra elmondta: minden dokumentum rendelkezésre áll, azok szinte szó szerint rögzítik az eseményeket. Tájékoztatása szerint Medgyessy Péter és George Bush amerikai elnök tárgyalásának legfontosabb témája Irak volt. Közölte: Bush elismeréssel szólt a ma gyar szerepvállalásról és részvétét fejezte ki a magyar katona halála miatt. Az államtitkár elmondta, a megbeszélésen szóba került Afganisztán is, ahova Magyarország nemsokára 125 katonát küld. Ellenzéki képviselők kérdésére válaszolva Bársony kijelentlett e: nem amerikai kérésre, hanem a NATO bővülő szerepvállalásának részeként utaznak a katonák Afganisztánba. Hozzátette, hogy a rakétavédelmi rendszer kérdése egyáltalán nem került szóba Washingtonban. Bársony ellenzéki fölvetésre azt is cáfolta, hogy az Egy esült Államnok fizetné az iraki misszió egy részét, valamint hogy az iraki magyar kontingens működési költségei elérnék a 15 milliárd forintot. Mint mondta, a misszió ennél lényegesen kevesebbe kerül. A fideszes Nyitrai András kifogásolta, hogy Juhász Fe renc honvédelmi miniszter az esetek többségében nem a bizottságot, hanem a sajtót tájékoztatja elsőként a döntéskeről, problémákról. Azt is szóvá tette, hogy a testület sokszor írásos beszámlóból értesül egyes kérdésekről, ami nem tekinthtő egyenértékűnek a személyes tájékoztatással, hiszen például így nem lehet kérdéseket föltenni. Keleti György, a testület MSZPs elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy a légi terror elhárításáról szóló kormányhatározatról a miniszter titkos minősítésű levelet küldött min iszter a bizottságnak. vissza Arató Judit A magyar nemzeti kisebbségek autonómiájáért A legnagyobb kihívás számunkra az, hogy megértessük az amerikai döntéshozókkal: az önrendelkezési jog nemcsak megilleti a Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában élõ történelmi magyar közösségeket, hanem amerikai érdek is. Nem destabilizáció, hanem elmaradhatatlan feltétele az említett országok demokratizálódásának és fejlõdésének - mondja Lauer Edit, a Magyar Amerikai Koalíc ió tiszteletbeli elnöke, aki a közelmúltban vette át Mádl Ferenc államfõtõl a köztársasági elnöki érdemérmet. Az 1991ben alakult, húszezer fõt számláló civil szervezet azon, az USAban lévõ magyar erõk összefogását példázza, amelyek a kezdettõl azt tekint ették fontosnak, hogyan segíthetnék tapasztalataikkal a fiatal magyar demokráciát és a Kárpát medencében élõ, határainkon kívül rekedt magyarságot. Kormos Valéria A tagok és tisztségviselõk közéleti, gazdasági tapasztalatai, társadalmi elismertsége ele ve olyan alap volt, amire építeni lehetett. A másik erõ Lauer Editet idézve: az az erkölcsi tartalék, amely az amerikai civil társadalom mûködését segíti. Számos példát hoz fel arra, hogy ismeretségi körében a jobb módú amerikai polgárság mennyire köteleze ttségének érzi a karitatív és kulturális tevékenységek patronálását. Ez az az erkölcsi mozgatóerõ, amely a közgondolkodásban a sorsdöntõ kérdésekben megelõzi az egyéni ambíciót. Ily módon teremtõdött meg a szervezet hírneve, amely által bekerülhetett a was hingtoni politikai döntéshozó körökbe. Adjuk hozzá mindehhez a függetlenséget biztosító pénzalapok megteremtésének képességét, az adományozás kultúráját és technikáit, az önkéntesek professzionális ügyintézését és azokn információk birtoklását, hogy kik az ok a személyek, akik az amerikai döntéshozatal gépezetében fogékonyak térségünk, s ezen belül a magyarság problémáira. - A jobb megértés szempontjából rendkívül fontos lépés volt, amikor egy általunk rendezett konferencián világossá tettük, hogy mennyire e ltérõk a Nyugaton és a KeletEurópában élõ kisebbségek jogai és általános helyzetük. A legnagyobb kihívás számunkra az, hogy megértessük az amerikai döntéshozókkal: az önrendelkezési jog nemcsak megilleti a Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnába n élõ
