Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-09
14 történelmi magyar közösségeket, hanem amerikai érdek is. Nem destabilizáció, hanem elmaradhatatlan feltétele az említett országok demokratizálódásának és fejlõdésének - utalt egy alkalommal törekvéseikre Lauer Edit. Konferenciák és szemináriumok sorá t hozta tetõ alá az USAban és Magyarországon 1994 és 1998 között, amelyeken hazánk NATOtagsága és a térségünkben lévõ kisebbségek szerepét elemzõ kérdések szerepeltek. Budapesten, a Duna parti lakásban beszélgettünk, amely a clevelandi mellett az évek so rán második otthonává vált, s ahova egyre gyakrabban kíséri el férje, John Lauer. - Õ izigvérig amerikai, a magyar nyelvet ugyan nem beszéli, de az erköcsi és történelmi értékeket felismeri, hisz nagyon melegszívû ember - jellemezte õt néhány szóban. Az i s megemlítõdött, hogy erdélyi útjaikon látják a nyomort és reménytelenséget, de a hitet és a reményt is. - Ezek az erdélyi, felvidéki vagy kárpátaljai utak igen szoros napirend szerint zajlanak. Megismerem az emberek hétköznapjait, jövõjét meghatározó akad ályokat, amelyeket a hivatalos politikai beszámolók elfednek. Így felelõsséggel lehet megítélni, hol és miben van szükség a koalició támogatására. Ha azt látom, hogy egy erdélyi faluban élõ kisgyereknek hajnalban kell kelnie, hogy egy rossz buszon eljusson az iskoláig, kézenfekvõ, hogy az iskolabusz lenne a megoldás, amire ott állami forrásból semmi remény nincs. Eddig már két ilyen busz megvásárlását támogatták a koalíció tagjai és tagszervei. Soksok ilyen hátrány leküzdésén múlik, hogy megtarthatjae kul túráját, azonosságát a kisebbségben élõ magyarság. A 2002es esztendõ Lauer Edit számára meghozta a Magyar Örökségdíjat. Ez jó alkalom volt arra is, hogy számbavegye, milyen alapokat épített ki, mi az, amit elvégzett, s mit szeretne a leginkább a továbbia kban. Úgy gondolta, a szervezési, operatív ügyek intézésétõl visszalép, s tevékenységében ezután az oktatásra és a kultúra támogatására összpontosít. Mint említi, az elmúlt évek tapasztalataiból azt szûrte le, hogy ez a két pont az, amely a felgyorsult gaz dasági, társadalmi változások közepette is megtartója és erõsítõje lehet a magyarság értékeinek. Hozzáfûzi, hogy angolspanyol szakos tanárként, az irodalom, a mûvészetek pártolása mindig közel állt hozzá. - Tizenhárom esztendeje annak, hogy a koalició egy ik tagszervezetén, a Kálvinzsinaton keresztül a kolozsvári Református Kollégium 100120 diákjának jelképes keresztszülõi szerepét és anyagi támogatását vállalták el amerikai magyar családok. Mindig is nagy dilemmánk volt, hogy mi mi lesz ezekkel a tehetsé ges gyerekekkel érettségi után. Ezért a programot idõközben néhányan kiszélesítettük az egyetemi évekre, most a támogatás a diploma megszerzéséig tart. Az elõbbiekkel és azzal az ösztöndíjlehetõséggel, amit a magyarországi és a Kárpátmedencei egyetemisták nak írtunk ki, az a célunk, hogy segítsük a szülõföldhön való boldogulást. Az egyik legszebb dolog azt látni, hogy ezek a "keresztgyerekek", miként kezdik el szülõföldjükön az önálló értelmiségi életet. Lauer Edit, nem rejti véka alá aggályait sem. Pusztán az egyéni, a civil segítségre nem lehet alapozni a kisebbségben élõ magyarok kulturális életének és oktatási helyzetének megerõsítését - véli. E tekintetben is bõséges tapasztalai vannak, hiszen a Lauer család a kolozsvári Református Kollégium mellett seg íti a pozsonyi Madách Kiadót, a Sapiencia Egyetemet, Vetési László Szórvány Alapítványát, a kolozsvári Korunk folyóiratot, a Székelyföldi Társaságot, s ezzel korántsem teljes a felsorolás. - Igen szomorú, hogy 14 évvel a rendszerváltoztatás után a határoko n túl élõ magyar kisebbség számára nincsenek meg azok az anyagi erõforrások, amelyek kulturális tevékenységükhöz állandó és kiszámítható hátteret nyújtanának. Nagyon szeretném, ha Romániában véget érne az a kétarcú politika, amely az egyházi javak, ingatla nok visszaadása körül zajlik. Itt nem pusztán a törvényrõl, a jogos tulajdonlás tiszteletben tartásáról van szó. Az egyházi javak visszaadása az ottani magyar gyermekekek és fiatalok jövõje szempontjából is kulcskérdés. Hiszen így több lehetõség nyílna okt atásuk támogatására, kiszélesítésére. Ami az oktatási intézményeket illeti, különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen 2002 óta az anyaországból érkezõ kormánytámogatást erõsen megkurtították. Az Illyés Alapitvány anyagi hátterével kapcsolatos gondokat a ne hezebb sorsú magyar diákok ugyancsak megsínylik. De nemcsak Erdélyrõl van szó. Az ukrán, a román, a szlovák, a szerb kormány sem támogatja kellõen az ott élõ magyar kisebbségek kulturális és oktatási életét. Férjével együtt alapította három éve a Posonium irodalmi díjat, a felvidéki magyar irodalom erkölcsi és jelentõs anyagi támogatására. - A Felvidéken rendkívül pezsgõ irodalmi élet van - mondja. - Az idén például száznegyven magyar nyelvû könyv jelent meg, a szerzõk közül bárki beküldhette munkáját. A dí jat alapítása óta huszan kapták meg. Hogy az alkotók mennyire mellõzõtten dolgoztak évtizedekig, az mutatja, hogy az ottani írók és költõk
