Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-09
7 igaz, s ezt most a kulturális miniszter, Razvan Teodorescu is elismerte), addig Avram Iancu csapatai elõszeretettel öldökölték a magyar polgári lakosságot. Az idézet egyébként így szól: "Noi suntem oamenii libertatii, pentru asta neam revoltat, pentru asta neam varsat si suntem hotariti a varsa singele pina la ultimul roman." Magyarul: "Mi a szabadság emberei vagyunk, ezért lázadtunk fel és ezért hullattuk vérünket, s ezért készek vagyunk további véráldozatra is, amíg csak e gyetlen román is él." Azt is a veszteségrovatban könyvelhetjük el, hogy a román államhatalomnak sikerült tovább éltetni az õszinte román megbékélési szándék hamis mítoszát. Ezt fényesen visszaigazolta Jonathan Scheele, az Európai Unió bukaresti megbízottj a is, aki többek között a következõket mondotta: "Reméljük, 2007ben Romániát és Magyarországot együtt látjuk az EUban. Ez a közös ünneplés bölcs és mélyen európai. Továbbra is dolgozni kell azon, hogy mindent félretehessünk, ami visszahúzhat bennünket. A rra bátorítom Önöket, õrizzék meg ezt a megbékélési parkot, amely közös szimbólumává válhat a románmagyar nemzetnek az Unióban." Sikerült továbbá ismét olyan politikai kontextust teremteni, melyben Markó Béla taps által kísérve ismét elmondhatta demagóg szólamait az egységrõl, ismét megbélyegeztethette azokat, akik nem félmegoldásokat keresnek, hanem az erdélyi magyarság sorsának megnyugtató, önrendelkezésre és autonómiára épülõ rendezését sürgetik. Mindezt ráadásul akkor, amikor az RMDSZ éppen megakadály ozta, hogy a Magyar Polgári Szövetség egyáltalán megmérkõzzön vele. Hasonló ez ahhoz, mint amikor az RMDSZ az 1996os választási kampány idején központi határozattal még azt is megakadályozta, hogy Borbély Imre Gyergyó széki képviselõ az elõválasztáson ind ulhasson, vagyis azt, hogy a székelység véleményt mondjon a temesvári képviselõ négy éves munkájáról. Akkor még csak belsõ normákat, SZKT határozatot, SZFB határozatot vetettek be az autonomista képviselõ indulása ellen, késõbb, az Udvarhelyért Polgári Egy esület (UPE) vonatkozásában már a román jogszolgáltatás hatalomorientáltságára alapoztak. S láss csodát, egy, a román bíróság által elkövetett mulasztásra hivatkozva az RMDSZes kisebbségügyi minisztérium kérésére hatályon kívül helyezték az UPE bejegyzésé t, majd az RMDSZ tanácsosok kiszavazták az UPE megválasztott tanácsosait a városi és a megyei tanácsból. Nesze neked, demokrácia! Most a Választási Bizottság RMDSZes tagjának kezdeményezésére utasították vissza az MPSZ bejegyzését, amit minden további fór um, mely a példátlan visszaélésre jogorvoslatot nyújthatott volna, helyben hagyott. Az aradi szoborleleplezés arra is jó volt, hogy a MarkóMedgyessyNastase politikai háromszögben mozgó vonalas sajtó ellentámadásba menjen át. Mit olvashatunk az Erdélyi R iport 2004/17es számának Stanik István által jegyzett vezércikkében? A Markóapológián túl a következõket: "Kinek nem kell hát a visszaállított Szabadságszobor jelképes üzenete? Kiknek nem érdekük a románmagyar megbékélés? Kik azok, akik szembefordulnak az európai értékek szellemiségével? Õk azok, akik tüntetõen távol maradtak a szoboravatás méltóságteljes ünnepétõl, õk azok, akik önzõ politikai érdekeik miatt nem akartak osztozni az egész nemzet örömében. Õk azok, akiknek ott lett volna a helyük - az áru lást ordító nagyromániás csoporthoz hasonlóan - a téren. Õk azok, akiknek még ahhoz sem volt bátorságuk, hogy nyíltan vállalják önmagukat." Bizony ide jutottunk: a Román Kommunista Párt égisze alatt mûködõ Stefan Gheorghiu pártfõiskola végzettje, egy MSZPRMDSZ kurzuslap fõszerkesztõje mondja azt Tõkés Lászlóról, hogy nem volt bátorsága önmagát vállalni. S ugyancsak õ az, aki a nagyromániások mellé helyezi azokat a magyarokat, akiket a jó ízlés visszatartott a köztéri rendzavarástól és Medgyessy Péter kifü tyülésétõl. A motiváció megjelölése is politikai kabaréba illik: önzõ politikai érdekekrõl beszél Stanik. Ugyan bizony mit lehet remélni attól, ha az ember szembemegy a közhangulattal? Legalább olyan abszurd vád ez, mint amikor a FIDESZnek volt bátorsága a KMKSZ és a VMDP mellett nemet mondani a státustörvény kiherélésére, és vállalni a magyar érdekek feladására épülõ nemzeti látszatkonszenzus felrúgását, s ezt úgy olvasták a fejére, hogy a pártérdek felülírta a nemzeti érdeket. Holott ennek pont a fordíto ttja történt. Mellesleg Tõkés László nagyon is felvállalta ebben kérdésben saját, nem feltétlenül népszerû nézeteit, s a sajtó által részletesen ismertetett nyilatkozatban közölte fenntartásait. A Krónika 2004. április 29ei számában többek között azt olva shatjuk Pengõ Zoltán "Nem alku tárgya" címû ismertetésében, hogy Tõkés László szerint "ki kell szabadítani a szoborcsoportot a politika fogságából", s vagy a román fél kellene elálljon a diadalív felállításának ötletétõl (az avatáskor diadalívnek csak egy makettja volt látható a téren), vagy oda kellene költöztetni a Szabadság szobrot, ahol eredetileg állt, az aradi fõtérre.
