Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-09
3 Fidesz – vezető k által élesen bírált EUkiadvány. Az Európai Parlament (EP) brüsszeli információs irodájának dolgozói ugyanakkor hajlamosak lapokat kitépni a tájékoztatóból, ha az érdeklődő Magyarország kronológiájára kíváncsi. Korábban az EP a kifogások miatt felfüggesz tette a kiadvány terjesztését (MN 2.o.) http://www.mno.hu/ Cikkek: Magyarország EUcsatlakozása és a magyar nemzetstratégiai prioritások Kapu 2004. május Szerző: Borbély Zsolt Attila Május elsején csatlakozott Magy arország az Európai Unióhoz, június közepén már európai parlamenti képviselõket fog választani az ország. A parlamenti pártok többkevesebb lelkesedéssel nyilatkoztak meg a csatlakozás kapcsán. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF ünnepelt, folytatva a kritikátlan hurráoptimista euroretorikát, amit megismerhettünk az Unióról szóló népszavazás idején. A FIDESZ arra figyelmeztetett, hogy a munka dandárja elõttünk áll. Volt, aki arra is rá mert mutatni, nem jó ómen, hogy az Unióban töltött elsõ két évben egy olyan korm ány áll az ország élén, melynek a fontos az volt, hogy mihamarabb lezárjanak egyegy csatlakozási fejezetet, s nem az, hogy minél jobb feltételeket alkudjanak ki Magyarországnak. "Ilyen körülmények között csak azok próbálják nekünk megparancsolni a feltéte l nélküli lelkesedést az Európai Unió iránt, akik egykor feltétel nélkül lelkesedtek a Szovjetunió iránt is. Csak ezek az emberek képesek arra, hogy a változástól félõ emberek megértése nélkül megpróbáljanak mindent félresöprõ módon olyan ünnepet csinálni 2004. május 1jébõl, amely ünnep után nagyon könnyen jöhet a kiábrándulás, a másnaposság, keserû szájíz" - mondta Kövér László a minap a Történelem Fõ utca elnevezésû rendezvényen. Mert az EUcsatlakozás rengeteg, ma még kevesek által elõre látott hátránn yal fog járni. Köztük a magyar mezõgazdaság tönkremenetelével, a magyar termõföld idegen kézre jutásával, a bevándorlás növekedésével, az árak emelkedésével, felesleges és idegesítõ szabványok bevezetésével s a sor még hosszan folytatható. Hazug mítosz a h atárok eljelentéktelenedése is, amit az MDFtõl az SZDSZig tetszetõs nemzeti retorikába burkolva megpróbálnak úgy eladni, mint gyógyírt a trianoni sebekre. Hogy messzebb ne menjünk: Szlovákiában ezután is a szlovák sovinizmus diktálja majd, hogy mit okíta nak a felvidéki magyar gyermekeknek, továbbra is másodrendû állampolgárokként élnek majd a felvidéki nemzettársaink a saját hazájukban, a benesi dekrétumok kárvallottjait aligha fogják kárpótolni, az autonómia kérdését pedig a magyarellenes szlovák politik ai elittel szoros összefonódásban, az RMDSZPSD szimbiózishoz hasonló, egymást éltetõ viszonyrendszerben mûködõ "magyar" párt, az MKP fel sem veti. Más szóval: az utazási, munkavállalási könnyítésen kívül semmi nem változik. Megjegyzem, eddig sem jelentett különösebb problémát felvidékieknek az anyaországba utazni, lapunknak is akad olyan munkatársa, aki Pathról ingázik a Károli Gáspár Egyetemre. Hol van akkor a korszakos változás? Hol a gyógyír? Ha nyertünk valamit a csatlakozással, akkor annyit bizonyosa n, hogy Románia és Szerbia vonatkozásában Magyarország pozíciói javultak. Ennek kihasználásához azonban külpolitikai szemléletváltásra van szükség, szakítani kell azzal a korlátolt és abszurd állásponttal, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja a körn yezõ országok csatlakozási törekvéseit. A valóság szelektív appercipiálása, egyfajta különleges szellemi korlátoltság kell ahhoz, hogy valaki elhiggye, hogy ha Magyarország hozzásegíti Romániát és Szerbiát az uniós tagsághoz, akkor az EUn belül automatiku san megoldódnak a kisebbségi problémák, megszûnik a magyarellenesség. Kántor Zoltán és Majtényi Balázs a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle számára írott vitaindítójukban helyesen mutatnak rá: "Kétféle nézet ütközhet arra vonatkozólag, hogy az autonóm ia elérésére mikor van nagyobb esély: Románia EUcsatlakozása elõtt vagy után". Bakk Miklós megfogalmazásában e két nézet a következõféleképpen összegezhetõ: "Egyfelõl az RMDSZé, amely szerint a székelyföldi közösségnek elsõ körben gazdaságilag és az inté zményépítés keretében kell megerõsödnie, és csak ezt követõen lehet az autonómiával elõrukkolni. Ebben az is megbújik, hogy nem
