Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-07
10 Az euroszkeptikusok tábora nem nőtt számottevően az utóbbi időben, csupán jobban látható – fejtette ki Nicole Lindstrom, a Középeurópai Egyetem oktatója a Magyarországi Európa Társaság budapesti konferenciáján. Lindstrom az Euró pai Unióval szembeni ellenérzések alakulását elemezve rámutatott, hogy az euroszkeptikusok alapvetően mindenütt a nemzeti arculatot, a szuverenitást, a hazai fejlődés gyümölcseit féltik az uniós tagságtól (egészen a kemény” szkeptikusokig, akik már magát a z uniót is meg akarnák szüntetni). A szkepticizmus fogalma amúgy a nyolcvanas években tűnt fel az EUszótárban, és egy viszonylag konstans mag tart ki ilyen irányú nézete mellett. A mégis mind jobban látszó jelenség oka, hogy az integrációs folyamat újab ban egyre nagyobb teret ad ennek kifejezésére – tipikus példája a népszavazások idején megnyilvánuló EUellenes kampány – , miközben a közösség maga egyre komplexebbé válik. Elvontságában a mellette szóló érveket a közvélemény nagy része már nem tudja követ ni, és lényegében csak a markáns ellenvélemények maradnak látható módon a porondon. A küszöbönálló európai parlamenti választás jegyében tartott nemzetközi tanácskozáson a két kulcselőadó, Balázs Péter EUbiztos és Helen Wallace, a firenzei Európa Egyetem Robert Schuman Központjának igazgatója volt. Helen Wallace profeszszor előadásában a zt fejtegette, hogy az alkotmányos reformok mellett nagyobb teret kellene hagyni a helyi problémákra pragmatikus megoldásokat kínáló organikus reformok folyamatának. Főként, hogy míg az előbbinél rengeteg energiát elvisz az érintettek (országok, intézménye k) belső viszonyának kiegyensúlyozása, az utóbbi tisztán végeredményben – hatékonyságban és használhatóságban – gondolkodik. Balázs Péter arra emlékeztetett, hogy az EUtagság legnagyobb hozadéka nem az EUpénz elérhetősége, hanem a döntéshozásban való r észvétel. Reményét fejezte ki, hogy ennek folyamatát és hatékonyságát erősítheti a leendő EUalkotmány várhatóan közeli elfogadása, elismerve ugyanakkor, hogy érezhető tendencia a nemzeti törekvések hangsúlyosabbá válása az EUszintű megfontolások kárára ( ez utóbbi egyes megnyilvánulásokban, magukban a bizottsági vitákban is néhol tetten érhető). Éppen ezért is kellene az Európai Bizottság nemzetektől független jellegét erősíteni, mutatott rá a brüsszeli testület magyar tagja. vis sza Vona Gábor: "Mi Jézussal akarjuk manipulálni az embereket" Magyar Hírlap 2004. június 7. A Jobbik az egyetlen párt, amely úgy készül az európai parlamenti választásokra, hogy bejelentette: nem ért egyet az unióval, így nem is indul a megmére ttetésen. A kampányba azért beszáll: megpróbálja a voksolástól való távolmaradásra ösztökélni a szavazókat. A pártnak még nem kell utánpótlásképzéssel foglalkoznia, hiszen alapító vezetői többsége is harmincon aluli. S mivel listája sincs, ezért a 25 éves alelnöknek, Vona Gábornak sincs azon helye. Azt azért állítja, ha feladná elveit, a Fideszben szívesen látnák. Meg kell hagyni, racionális döntés volt a Jobbik részéről nem indulni az európai parlamenti választáson. Így nem vernek el egy halom pénzt ka mpányra – az előrejelzések szerint nem lenne esélyük az öt százalék elérésére – , de mégis a párt népszerűségét meghaladó visszhangot kapnak. Kinek volt az ötlete? Ha csupán kétszázalékos támogatottságunkból indultunk volna ki, dönthettünk volna úgy is, má s párttal együtt indulunk, nem esély nélkül. Melyik pártra gondoljunk? Nyilván olyanra, amelyik – csakúgy, mint mi – nemet mond az Európai Unióra. De indulásunk meghazudtolása volna mindannak, amit korábban hangoztattunk. Hiszen nemcsak a csatlakozási s zerződésre mondtunk nemet, hanem az egész Maastricht utáni Európai Unióra. Ez egy európai tévút.