Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-04
5 A túljelentkezés a polgármesterek esetében hétszeres, a tanácsosokéban pedig ennek több mint duplája. Ez is bizonyítja, hogy Romániában is súlya lett a helyi politikának, s a decentralizáció eredmén yeképpen a helyhatósági választásoknak valódi tétje van. Mivel a törvény értelmében a választás érvényessége nem függ a résztvevők számától, a vasárnapi voksolás a tanácsok esetében végleges lesz. A polgármesterek megmérettetése azonban csak ott ér véget, ahol az egyik jelölt abszolút többséget szerez. A többi településen június 20án második fordulót rendeznek. Ezúttal külföldön nem lehet szavazni, de az RMDSZ Budapestről, a Népligettől péntek délután több ingyenes autóbuszt indít Marosvásárhelyre és más erdélyi településekre. Az RMDSZ színeiben az idén több mint hétezer jelölt indul, a szövetség ugyanis növelni szeretné súlyát az erdélyi önkormányzatokban. Az elmúlt négy esztendőben a Markó Béla vezette szervezetnek 145 polgármestere és mintegy 2400 önko rmányzati tanácsosa volt. A szövetség 300 településen indított polgármesterjelöltet, s azt reméli, hogy eredményét legalább megőrzi. – A következő időszakban az önkormányzatok szerepe növekedni fog. Ez ugyanis az EUcsatlakozás időszaka lesz Romániában. E bben az időszakban kell majd felzárkózni, a különböző régiók, városok és községek között versenyhelyzet alakul majd ki az elkövetkezendő években – jelentette ki Markó. Mivel az RMDSZ ellen szerveződő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) formai okok miatt nem i ndulhatott, a nagy erdélyi városokban egyetlen magyar polgármesterjelöltre lehet csak szavazni. Különösen fontos az RMDSZ számára Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Kolozsvár. Utóbbi helyen Gheorghe Funar leváltása érdekében a sz övetség nem indított önálló jelöltet, hanem a szociáldemokrata Ioan Rus belügyminisztert támogatja. vissza Megbüntetik a kormányokat Magyar Hírlap 2004. június 4. Szerzők: Gyükeri Mercédesz, Rockenbauer Nóra Nem összeur ópai választás, hanem 25 párhuzamosan rendezett nemzeti voksolás kezdődik csütörtökön, bár a képviselők majd az Európai Parlamentben foglalnak helyet. A jelöltek és a kampányok is azt mutatják, hogy az unió polgárai jobbára saját vezetőiket értékelik majd. Mindenesetre az EU még sokszínűbbé válik a keletközépeurópai pártok megjelenésével. Első látásra kollektív kormánybüntetésnek tűnnek az EPválasztások az EU nagy országaiban. A legfrissebb közvéleménykutatások szinte kivétel nélkül az ellenzék kise bbnagyobb arányú győzelmét jósolják. Így nehéz világos politikai trendet vázolni alig egy héttel a voksolás kezdete előtt. Annyi mindenesetre látszik, az új EPben is a konzervatív néppárti frakció marad többségben. A Gallup májusban készült felmérése sz erint Németországban a kereszténydemokrata CDU/CSU a szavazatok 49 százalékára számíthat, szemben a kormányon lévő szociáldemokraták 25 és a zöldek 11 százalékos arányával. Franciaországban a regionális választások harmadik fordulójaként emlegetik a június 13ai voksolást, ahol a konzervatív UMP húsz százalékával szemben az ellenzéki szocialisták 28 százalékot érhetnek el. Ez azonban távolról sem jelent baloldali többséget, hiszen a centrista UDF tíz, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig 12 százalékra szá míthat. A briteknél is a konzervatívok küldhetik majd a legtöbb képviselőt az EPbe: az ellenzéki konzervatívok harminc százalékra, míg a kormányzó Munkáspárt csupán 23 százalékra számíthat. A nagyobb országok közül egyedül Spanyolországban lehet számítan i a kormányzó szocialisták – a Gallup szerint 48 százalékos – győzelmére. Az elemzők úgy vélik, itt a márciusi parlamenti választások ismétlése várható, amely a konzervatív kormány bukását hozta. Az unió egészére nézve a felmérés a jobboldal győzelmét mut atja, azonban az újabb ötéves periódusban sem jósol abszolút többséget az Európai Néppárt (EPP) frakciójának. A prognózis szerint az EP összetétele alig változik a mostanihoz képest. Az EPP 0,4 százalékot veszít a korábbi 38 százalékból, a szocialisták 29, 9ről 29 százalékra esnek vissza. Egyedül a liberális ELDR és a nem szélsőjobboldali euroszkeptikus EDD számíthat arra, hogy megerősödik az új testületben.
