Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-04
6 A kormánybüntetés egy szempontból értékes lehet: legalább motiválja a szavazásra jogosultakat a vok solásra. Az EPválasztások ugyanis híresen alacsony részvétellel zajlanak. Ezúttal átlagosan 45 százalékos részvételt jósol az Eurobarometer legutóbbi felmérése, ami örömöt okozott Brüsszelben, mivel a februári kutatások még mindössze 34 százalékos részvét elt prognosztizáltak. A nemze ti céljait szem előtt tartó ellenzék és kormánypártok vitájában azért európai témákat is fel lehet fedezni. Ilyen elsősorban a készülő európai alkotmány kérdése. Tony Blair Európa többi részén nagy port kavart bejelentése az alkotmányról rendezendő referen dumról már vélhetően a brit Munkáspárt kampányának része volt, s Guy Verhofstadt belga kormányfőt is hasonló elvek vezérelték, amikor néhány napja hasonló ötlettel állt elő. Az Európai Politikai Kutatások Központja (CEPS) szerint a kampányok másik nagy eur ópai kérdése Törökország tagsága lehet. Akadnak olyan jelöltek is, elsősorban az új tagországokban, akik nem sokat törődnek a törökökkel, az alkotmánnyal. A furcsa szerzetek között akad cseh pornósztár, két űrhajós, a szlovák Vladimír Remek és a lengyel Mi roslaw Hermaszewski, de itt a Big Brother helyi kiadásának két versenyzője is vállalta a megmérettetést. A "hamis jelölt", vagyis az EPtagságot nem vállaló listavezető sem magyar találmány. Guy Verhofstadt belga és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is így próbálja népszerűsíteni pártját. A CEPS szerint ez is jelzi, hogy még a jelöltek kiválasztásánál sem európai szempontok, hanem az országon belüli népszerűség vezérelte a pártokat. Bár van rá mód, kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy nem hazájuk ban, hanem egy másik tagországban jelöltetik magukat. Ari Vatanen, a finnek volt ralibajnoka Franciaországban, míg az EP zöldfrakciójának vezetője, a német születésű Daniel CohnBendit mostani francia képviselői helyét próbálja egy németre felváltani. A v oksolás még meg sem kezdődött, a helyezkedés és a posztok elosztásáért folyó harc viszont már igen. A várhatóan jelentősen előretörő szélsőjobb új csoportosulást szervez, és közölték: a többiek úgy összecsinálják magukat majd a félelemtől, hogy rohannak me gszavazni az új bevándorlást korlátozó törvényeket. Az igazi tét az első időszakban azonban az lesz, ki adja az EP és az Európai Bizottság (EB) elnökét. Előbbit, mivel eddig sem volt abszolút többsége egyetlen csoportnak sem, korábban a konzervatív – szocial ista nagykoalíció árukapcsolásos megállapodása alapján választották. Legutóbb viszont a konzervatívok a liberálisokkal egyeztek ki: Nicole Fontainet félidőben Pat Cox követte, aki most esélyes az EB elnöki posztjára is. A konzervatívok közölték, ha ismét nyernek, ők akarják az EB elnökét adni. Romano Prodi utódjáról a tagállamok döntenek, de a jelöltet a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Így könnyen jöhet ismét az árukapcsolás, és lehet, hogy a két posztot a nagykoalíció osztja el, hacsak nem ismét a lib erálisok lesznek a nevető harmadikok. Az egyeztetések egyelőre kormányfői kettős találkozókon folynak, valamint az unió soros elnökeként Bertie Ahern járja egy listával a tagállamokat. A legfrissebb hírek szerint most éppen Javier Solana a legesélyesebb. A spanyol szocialista politikus neve azonban az alkotmány elfogadása után létrehozandó külügyminiszteri poszt várományosaként is felvetődött. Sokszínű Európa Az Európai Parlamentben (EP) jelenleg nyolc frakció dolgozik, köztük a függetlenek csoportja. F rakcióalakításhoz most még elegendő két tagállamból 23, vagy három tagállamból 18, esetleg négy tagállamból 14 képviselő. A legnagyobb csoportosulás az EPPED, azaz az Európai NéppártEurópai Demokraták 297 képviselővel. Csakhogy ez a frakció nevéből látha tóan is két csoportból áll össze, melyek ráadásul igen eltérően vélekednek Európa jövőjéről. Az EPP határozottan uniós elkötelezettségű, kissé föderalisztikus nézeteket valló csoport, olyan tagokkal, mint a német kereszténydemokraták. Közöttük a Fidesz is félreteszi minden EUellenes retorikáját. Az ED viszont főleg az euroszkeptikus brit torykból áll, akik kiharcolták, hogy nézeteiket a frakciótámogatás elkülönített részéből népszerűsíthessék. Ez komoly feszültséget okoz a frakción belül, és az utóbbi időb en többször is felmerült a szakadás gondolata. Akkor viszont a konzervatívok elveszítenék többségüket az EPben. Többen ennek ellenére fontolgatják, hogy a választásokat követően várhatóan létrejövő, ahogyan Romano Prodi bizottsági elnök fogalmazott, mély ségesen mélyen Európapárti csoportba lépjenek be. Az olasz Olajfa tömörülés vezetőjeként fellépő Prodi az Európai Liberális Demokrata és Reformpárttal, valamint a Francia Demokráciáért nevű párttal kíván közös csoportot kialakítani, remélve, hogy így a mé rleg nyelvét tölthetik be a képviselőtestületben.
