Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-04
4 majd hozzátette: az elnöki, az elnökhelyettesi és a két régióelnöki tisztségre szeptember 15től kezdődően egy hónapig kell jelölni vag y jelentkezni. Patrubány Miklós arra a kérdésre, hogy indule az elnöki posztért, azt válaszolta: "ameddig nem tudok számot adni, hogy hogyan végeztem el a vállaltakat, addig nem is gondolkodok ezen." vissza +++ btr/bb b 13.37 LMT 030604 2385 „ Nem akarunk falat” Budapesti beszélgetés az ukrán házelnökkel az EUról NSZ • 2004. június 4. • Szerző: Nyusztay Máté Ukrajnának stratégiai érdeke, hogy hosszú távon ne legyen vesztese az EU tízes bővítésének, hiszen külkere skedelmének 38 százaléka az EU tagállamaiba irányul. Az új uniós tagállamokkal meglévő szabadkereskedelmi megállapodások semmissé válásával az ország rövidtávon veszíthet pozícióiból, ezért is szeretne minél hamarabb megállapodni az EUval – nyilatkozta la punknak Volodimir Litvin. Az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke minderről kedden Budapesten tárgyalt a magyar államfővel, a házelnökkel és a kormányfővel. Jelezte azt is: mindkét ország érdeke a vízummentesség elérése, hiszen „nem emelhetünk falat Magyarország és Ukrajna közé”. Az EUhoz csatlakozni kívánó Ukrajna nem tesz eleget a csatlakozás feltételeinek: még az alapvető emberi jogok érvényesülését sem biztosítja teljes mértékben. Emberjogi szervezetek évről évre figyelmeztetnek a legégetőbb pr oblémákra, köztük a sajtószabadság hiányára, az igazságszolgáltatás elfogultságára, a parlamenti ellenzék jogainak korlátozására, a hatalmi korrupcióra, a gazdaság átláthatatlanságára, illetve a Kucsma elnöktől függő oligarchák befolyásának növekedésére. A politikai küzdelem is aggasztja a jogvédőket, az októberi elnökválasztásra készülődve ugyanis Kucsma megkísérelte leszűkíteni a jövendő államfő jogkörét – aki biztosan nem ő lesz; a poszt elnyerésére az ellenzéki Viktor Juscsenkónak van a legnagyobb esély e. – Figyelemmel kísérjük az európai szervezetek ajánlásait, és hasznosítjuk is azok racionális észrevételeit – fogadkozik Litvin, egyben arra is célozva, hogy a bírálatokból sem kell mindent elhinni. Az alkotmánymódosításról szólva Litvin azt mondta: a hatalommegosztás átrendezése, ami az államfő teljhatalmának korlátozását jelenti, az átmenet szükséges része. A jelenlegi alkotmányjogi reform célja, hogy az államfői hatalom ellensúlyozásával, az országgyűlés javára alakítsa át a hatalmi viszonyokat. (A p arlamentben elbukott alkotmánymódosítás szerint a törvényhozás nevezte volna ki a miniszterelnököt és a kormányt; eltörölték volna az államfő vétójogát.) Mindezt azért most kívánták elérni, mert „illúzió volna azt hinni, hogy az új elnök szívesen megválna teljhatalmától”. Szerinte októberhez közeledve egyre kevésbé lesznek érdekeltek az államfő jogkörének szűkítésében a győzelemre esélyesebb, és az egyre erőteljesebben vesztésre álló politikai csoportok. Az ellenzék 2000ben, az elnöki ciklus elején korláto zni kívánta az államfő hatalmát, de most, hogy Kucsma mandátuma lejár, és az ellenzék jelöltje az esélyes, leszavazta az alkotmánymódosítást, tette hozzá (a javaslat elfogadása hat vokson múlott – de elemzők szerint inkább a kormánypárti többség „fegyelmez etlensége” miatt). – Az ukrán politikát nem sajátíthatja ki senki – összegezte az ukrán parlament elnöke. vissza RMDSZ: nagy a tét Hétezer magyar jelölt a romániai helyhatósági választásokon NSZ • 2004. június 4. • Szerző : Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvári tudósítónktól Mintegy 17 millió szavazót várnak vasárnap Romániában az urnákhoz, hogy településükön a polgármestert és a helyi tanácsosokat megválasszák. Az ország 40 megyéjének 3130 településén, illetve Bukarestben és ha t kerületében a csaknem 45 ezer önkormányzati tanácsosi tisztségért több mint 400 ezer jelölt indult. Az elmúlt hetekben valamennyi párt erőteljesen kampányolt. A jelöltek a nagy szavakkal cseppet sem fukarkodva jólétet, a közpénzek becsületes kezelését, a települések fejlesztését és felvirágoztatását ígérték.
