Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-12
10 Népszava 2004. június 12. Szerző: Holubár Zita Alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a kis országok számára a cs atlakozás után az Európai Unióban, s azt kell elérni, hogy hazánk súlyánál nagyobb mértékben, hozzávetőlegesen 5 százalékkal vegye ki a részét az uniós döntéshozatalban – hangsúlyozta a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Inotai András szerint mielőbb hozzá kell látni a projektek megvalósításához. A következő időszakban nem lehet a személyes fogyasztás növelése az elsődleges, hiszen az egyértelműen az ország versenyképességének rovására megy – jelentette ki Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintéze t igazgatója a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által rendezett sajtóbeszélgetéssorozat első rendezvényén. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az integrációt követő első időszak bizonyosan nem hoz majd áttörést az életkörülményekben, érdemi javulásra h osszabb távon lehet számítani. Inotai András szerint emiatt különösen oda kell figyelni arra, hogy minél több önmagában kis értékű pályázaton vegyünk részt, s lehetőleg minél gyorsabban és hatékonyabban valósítsunk meg projekteket. Hozzá kell fogni a nagy – közlekedési, illetve környezetvédelmi - beruházások megvalósításához is, amelyek feltehetően nem zárulnak ugyan le az unió mostani finanszírozási ciklusának végéig, 2006ig, mégis mindenki számára látható eredményeket hoznak. A kutatóintézeti igazgató s zerint nem az a fő kérdés, hogy az uniós költségvetésének 1,14 vagy a donor országok által szorgalmazott 1 százalékát fordítják a támogatásokra. Sokkal meghatározóbb az, hogy milyen lesz az elosztás szerkezete. Ha ugyanis azokat a célokat tekinti prioritás nak az EU, amik számunkra kedvezőek, még kisebb összforrás esetén is jól profitálhat Magyarország. Éppen ezért hazánk jövőjének záloga, hogy súlyánál nagyobb mértékben vegyen részt a közösségi döntéshozatalban. Magyarország népességét tekintve a huszonötö k Európájának 2,2 százalékát teszi ki, a GDParány1,3 százalék. Jó eredmény lenne, ha 5 százalékkal tudnánk érvényesíteni érdekeinket az unió jövőjét érintő kérdésekben. A májusi bővítést követően egyébként alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a kis ors zágok számára, s ezek jelentősebbek, mint gondolnánk – fogalmazott Inotai András, hozzátéve, hogy míg a tizenöt tagállam közül öt számított nagynak, addig a tíz csatlakozó belépésével is csak eggyel nőtt ezek száma. Hazánknak két nagy előnye van az Európai Unióban. Egyrészről több évszázados tapasztalata van abban, hogy hogyan lehet alkalmazkodni egy nagyobb közösséghez. Másrészről pedig multietnikus, eltérő alapokon nyugvó közösségünk is sok lehetőséget hordoz, s az uniós lét egyik sikertényezője a társada lom befogadóképessége. Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese egyetértett beszélgetőtársával abban, hogy a partnerség, a társadalom különböző rétegeivel való folyamatos kapcsolattartás kulcsfontosságú az ország felzárkózása szempontjábó l. Éppen ezért ezt veszik figyelembe a 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztési tervének kidolgozásakor. vissza Ne legyen aranybánya! Népszabadság • 2004. június 12. A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybán yaberuházás egyáltalán nem valósulna meg, mert az járna a legkevesebb környezeti kockázattal. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – jelentette ki tegnap az erdélyi Verespatakon Persányi Miklós. A környezetvédelmi és víz ügyi miniszter román kollégája, Speranta Maria Ianculescu társaságában kereste fel a vitatott aranybányaprojekt helyszínét. Persányi elmondta: a verespataki terv egy esetleges baleset nyomán elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a patakokon és a folyókon a szennyezés a helyszíntől 400 kilométernyire a magyar határt is elérheti. Hangsúlyozta: a négy évvel ezelőtt i nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai indokolják a magyar fél óvatosságát. A miniszter közölte: a jelenlegi a harmadik román szakminiszter, akivel Verespatakról tárgyal.
