Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-10
8 Európa legnagyobb - legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejtő - külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007ben a romániai Verespatak mellett a 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), 19,3 százalékban a dévai Minvest állami bányatársaság, 0,7 százalékban pedig három román magáncég és hat magánszemély, köztük a kormányzó Szociáldemokrata Párthoz tartozó Selegea Constantin ho natya tulajdonában lévő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). A cég számításai szerint a tonnánként mindössze 1,51,6 gramm aranyat és 67 gramm ezüstöt tartalmazó lelőhely kiaknázásához óriási mennyiségű, 220230 millió tonna ércet kell megmozgatni. Megé ri: a jelenlegi tőzsdei nemesfémárakon a kitermelés 17 évre tervezett időszaka alatt több mint 4 milliárd dollár árbevételt és több százmillió dolláros nyereséget vár a cég, a román állam az adókból és az osztalékból 1,8 milliárd dollárhoz jutna. Az RMGC 4 30 millió dollárról 540 millió dollárra emelte a beruházás tőkeigényét. Korábban ugyanis a befektetők megnyugtatását tartotta szem előtt, most viszont a környezetvédelmi aggályokat igyekszik eloszlatni, ami emeli a tervezett kiadásokat. Az AlsóTiszát is veszélyezteti, ha az Abrud patakon keresztül a Maroson át a folyóba kerülne a cianidtartalmú iszapos meddő, a zagy. Amelynek a tárolására a bánya miatt eltűnő 2 ezer fős Verespatakon kívül a vele szomszédos, háromszáz fős Szarvaspatakot is fel kell számol ni, ugyanis ennek a völgyét töltenék fel a meddővel. Ha a bányatársaság tervei megvalósulnak, a világ második leggazdagabb, külfejtéssel bányászható aranytelepének bezárása után a két települést körülölelő négy hegy szó szerint a föld színével lenne egyenl ő. Az arany kivonásának ciánlúgozási technikája és a cianidos meddő tárolásának biztonsága már nem román belügy. Az ausztrálromán Aurul nagybányai ciános zagytározójának 2000. januári gátszakadása és Románia uniós tagfelvételi erőfeszítései után ugyanis t öbb új, környezeti témájú egyezmény született a két ország között (lásd Tárgyalási kényszer című írásunkat). Több zöld szervezet már másfél éve követelte a beruházás és az erőszakos kitelepítési módszerek leállítását. Állításuk szerint a bányatársaság el zárta a vezetékesvízszolgáltatást a település egy részén, és engedély nélkül elkezdte a munkálatokat. Az akkori tervek szerint 50 milligramm lett volna a zagytározó cianidtartalma, miközben a legtöbb halra már 0,03 milligrammos koncentráció halálos. Többe n attól tartottak, hogy átszakadna a tározó 180 méter magas gátja (Nagybányán egyszerűen a kiszárított meddőből építették a tározó töltését). A Greenpeace azt is elérte, hogy a Világbankcsoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) elutasítsa az R MGC hitelkérelmét (a cégnél viszont állítják: maguktól léptek vissza a hiteligényléstől, a fő finanszírozó a HVG információi szerint a GR egyik tulajdonosa, a Rotschild Golden Arrow Fund). Tavaly a román parlament eseti bizottsága a terv támogatása mellett döntött - iparügyi minisztersége idején éppen a bizottság elnöke adta meg 1998 végén a 4282 hektáros területre a bányászati koncessziót. Azóta fordulatot vett az ügy. Az RMGC visszavonta a környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, amelyet még 2002 októ berében nyújtott be. Adrian Dascalu, az előkészületekre eddig 95 millió dollárt költő RMGC tájékoztatási főnöke azzal indokolta a késlekedést, hogy a képlékeny jogszabályi környezetben - az engedélyezési rend időközben szigorodott - nem kívánták állandóan módosítgatni beadványaikat. Azt azonban nem zárta ki, hogy az engedélyezés első szakaszához szükséges műszaki tanulmányt már a következő hónapokban benyújtják. Ez esetben - a román környezetvédelmi tárca nemrég közreadott közleménye szerint - a környezetvé delmi hatóság az eljárás megkezdésekor az erre vonatkozó 1991es espooi egyezmény alapján értesíti az érintett országokat, így Magyarországot is. „Visszafelé sülne el, ha túlhajtanánk követeléseinket, például olyasmivel állnánk elő, hogy ne engedélyezzék a z aranybányászatot. A nagybányai gátszakadás miatt bekövetkezett ciánkatasztrófa után viszont jogos az aggodalmunk, amit meg is értenek. Ezt jelzi, hogy többhavi egyeztetést követően a helyszínen fogad román kollégám" - mondta a HVGnek a pénteken Verespat akra látogató Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. „Azt szeretném elérni, hogy a magyar fél költségére szakértőink is részt vehessenek a majdani környezetihatástanulmány kiértékelésében, beleértve a technológia korszerűségének megítélését és a vész helyzetek kizárását." Mindenesetre az RMGC a beruházás elfogadtatása érdekében anyagi áldozatra is hajlandó. Dascalu ígérete szerint a zagytározó töltését nem a meddőből tömörítik, fenekét agyagréteggel szigetelik, csökkentik a magas kéntartalmú érc kéne s szivárgásainak a veszélyét, a zagy ciánkoncentrációját pedig a módosított tervek szerint kéndioxidos eljárással literenként 10 milligrammra csökkentik. „Ez az uniós határérték
