Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-12
5 kinevezését. Antall ezután ismét beterjesztette jelöltjeit, majd Göncz visszautasítására a kormányfő az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre válaszul , az akkori kormánypártok asszisztálása mellett, 1992. október 23án az 1956os ünnepségen Göncz Árpád nem tudta elmondani ünnepi beszédét a Parlament előtt, mivel Árpádsávos zászlós szkinhedek és ´56os szervezetek veteránjai füttykoncerttel "belefojtott ák" a szót. A politikai támadások ellenére Göncz és Mádl népszerűségi indexe is kimagasló, mindketten az ország legkedveltebb politikusai. Medgyessy közjogi javaslata A köztársasági elnök megválasztásának kérdése a Kunczenyilatkozat előtt is napirenden szerepelt már. Medgyessy Péter februári közjogi javaslatai között ugyanis szerepelt egy olyan pont, miszerint az államfőt nem a parlamentnek kellene megválasztania, hanem közvetlenül a népnek. Az erről is szóló tárgyalások azonban zsákutcába futottak: a sz abad demokraták már a felvetés után jelezték, hogy ilyen javaslatot nem támogatnak. Nem is csoda, hiszen, az SZDSZ kezdeményezésére a rendszerváltozás óta a legnagyobb részvétellel megtartott népszavazás - az 1989es "négyigenes" voksolás - egyik pontja ép pen arra irányult, hogy ne közvetlenül válasszon Magyarország köztársasági elnököt. Az akkori ellenzéki pártok Pozsgai Imre államminiszter elnöki ambícióit hiúsították meg ezzel a referendummal. Az ismert filozófus, az SZDSZ egykori alapító elnöke Medgye ssy Péter javaslatáról, a köztársasági elnök közvetlen választásáról úgy vélte, kialakulhat olyan helyzet, hogy Orbán Viktor belemegy az államfő nép általi választásába, amit 2005ben meg is nyerhet. Kis János szerint nyílt titok, hogy Orbánnak prezidenciá lis igényei vannak; "a Fidesz elnöke nem az ellenzékkel szembenálló kormányoldal feje akar lenni, hanem a pártok és a parlament fölött álló közjogi méltóság". Miniszterelnökként is ezzel próbálkozott, mondta a filozófus. Kis úgy gondolja, ha államfőnek oly an embert kellene választani, akiben a pártok meg tudnak egyezni. A megegyezés helye az Országgyűlés kell legyen. Az SzDSZ egyedül nem tud jelöltet állítani Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök választása lehet egy vagy többfordulós. A köztársaság i elnök jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Az első és a második szavazás akkor eredményes, ha a köztársasági elnökjelölt a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. Ha harmadszor is szükség van s zavazásra akkor a jelöltnek már csak a jelenlévő többség szavazatát kell elnyernie. A köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazással, öt évre választja, és e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Mivel az SZDSZnek nincs ann yi képviselője a parlamentben, hogy államfőt jelöljön, csak a szocialistákkal együtt teheti ezt. Török Gábor politológus szerint ha a kisebbik kormánypárt úgy dönt, nem tetszik neki a szocialisták jelöltje - ezért tartózkodik a szavazásnál - , ezzel a Fide sz jelöltjét, Mádl Ferencet segítheti. Ugyanis az SZDSZ távolmaradása esetén a két ellenzéki párt együtt meg tudja szerezni a jelöltjének megválasztásához szükséges többséget. Ezért a politológus szerint a kormánypártok érdeke az, hogy megegyezzenek a közö s jelöltről. Ágh Attila politológus szerint akár az is előfordulhat, hogyha az ellenzék nem szavaz, a kormánykoalíció egyedül is megválaszthatja a köztársasági elnököt. Ágh úgy vélte, a többnyire a Fidesz által emlegetett forgatókönyvnek - mely szerint h ivatali ideje után Medgyessy Péter köztársasági elnök szeretne lenni - nincs semmi alapja. Ahogy egyelőre az sem biztos, hogy Jánosi György szocialista választmányi elnök felvetése - Kovács László pártelnököt jelöljék az államfői posztra - megvalósule. El lenzéki politikusok körében él egy olyan elképzelés, hogy akár Dávid Ibolya, az MDF elnöke is indulhatna a posztért, az MDF ugyanis az MSZPvel együtt rendelkezne a szükséges szavazattöbbséggel. Ezért cserébe azonban az MDFnek valamit nyújtania kellene a szocialistáknak. Információink szerint az MSZPn belül felmerült az is, hogy Szili Katalint az MSZP elnökhelyettesét, az Országgyűlés elnökét kellene jelölni a köztársasági elnöki posztra. Ugyanakkor úgy tudjuk, az MSZPben nemcsak a jelölési procedúra ne m kezdődött meg, de még háttérbeszélgetések sem kezdődtek annak előkészítésére. A politológusok szerint az elsővonalbeli pártpolitikusok nehezen tudnák
