Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-12
6 megjeleníteni a nemzet egységét, függetlenségüknek a látszatát sem tudnák megteremteni esetleges hivatal i idejük alatt. Az államfő jogkörébe tartozik - képviseli a magyar államot, - kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját; - részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az ors zággyűlési bizottságok ülésein, - javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, - népszavazást kezdeményezhet, - a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerző dés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, A miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges: - megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, - külön törvényben meg határozott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudomá nyos Akadémia elnökét, - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, - dönt az állampolgársági ügyekben, - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket k ülön törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnökről az Alkotmány rendelkezik. Török Gábor politológus A magyar alkotmányos berendezkedésben a köztársasági elnök megválasztása a "zsákmányszerzés" elve alapján működik. Ezt jelzi, hogy az államfőválas ztás harmadik fordulójában csak relatív többség kell a jelölt megválasztásához. Ágh Atilla politológus A jelenlegi szabályok szerint a mindenkori kormánykoalíciónak módjában áll, hogy saját jelöltjét megválassza. A kormánypártok élhetnek az önkorlátozás eszközével úgy, hogy nem használják ki a jogszabályi lehetőséget és konszenzusos jelöltet támogatnak. vissza Koruk hőse Magyar Hírlap 2004. május 12. Szerző: Makai József A múlt hetet Szerbiában töltöttem, mert érdek elt, miként lehet királycsináló a Zoran Djindjic miniszterelnök elleni merénylet elsőrendű vádlottja. Megmagyarázom. Milorad UlemekLukovic "Legija" május elején, tizennégy hónapnyi bujkálás után feladta magát a háza előtt posztoló csendőröknek Belgrádban . "Legija" vádlott – avagy "Legija úr", ahogy Vojislav Kostunica miniszterelnök emlegetni szokta – hétfőn állt először a bíróság elé. Egy hónapot kapott, hogy felkészüljön a tárgyalásra – Szerbia fellélegezhet. A megkönnyebbülés azonban nem tarthat sokáig: az eljárás június 10én folytatódik, éppen a június 13ai elnökválasztás előtti kampánycsend kezdetekor. Pont elég ideje lesz, hogy beleszólhasson, ki lesz Szerbia új elnöke. És mivel ez az elvárás, "Legija" pere – a résztvevők egy részének akarata ellené re – befolyásolhatja a voksolást. Ez, természetesen, nem véletlenül alakult így. Ez, természetesen, elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció egy részének és a "hazafias erőknek" áll érdekében. Az egyik törekvésük Djindjic végérvényes "trónfosztása": Kostuni ca pártja és értelmiségi holdudvara még mindig a meggyilkolt Djindjicet tekinti legfőbb riválisának, vele akarnak leszámolni és szakítani, amikor "diszkontinuitásról" beszélnek. A "hazafias erők" – a Nyugat- és reformellenes, nacionalista, dacosan izolacio nista alkalmi szövetség, amelyben Milosevic szocialistái és a Seseljféle radikálisok is képviseltetik magukat – azért csatlakoztak a kormánykoalíció politikailag érthető törekvéséhez, mert túlélésüket szavatolhatja, amennyiben sikerül egyenlőségjelet tenn i a Milosevicrezsim és a Djindjic vezette DOS közé.
