Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-12
4 magy arságot, hanem az európai színben tetszelgő erők" (Vagyis az a Szociáldemokrata Párt, amellyel az RMDSZ politikailag együttműködik). Tőkés László e kijelentéseivel ismét szembeszerült az RMDSZ iránvonalával, amely szerint a kolozsvári magyaroknak Rust kell támogatniuk - nem azért, mert maradéktalanul egyetértenének vele, hanem azért, mert a fő cél Funar megbuktatása. vissza Új visegrádi nyilatkozat Népszava 2004. május 12. A visegrádi együttműködés jövőjéről és az Unión belü li együttműködésről fogad el várhatóan nyilatkozatot a négy ország miniszterelnöke mai csehországi találkozóján. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az Új Visegrádi Nyilatkozat azt tükrözi, hogy a négy ország az uniós csatlakozás után is elkötele zett az együttműködés folytatása, megújítása és erősítése mellett. A cseh elnökséget lezáró találkozón a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák korányfő megbeszélést folytat arról is, hogy a négy ország miként járulhat hozzá az Unió új szomszédságpolitikáj ához. vissza Köztársaságielnökválasztáshoz koalíciós egyeztetés kell - Elsővonalbeli pártpolitikusok nehezen tudnák megjeleníteni a nemzet egységét Népszava 2004. május 12. Szerzők: Pungor András, Simon Zoltán A mindenkori kormánykoalíciónak módjában áll, hogy a köztársasági elnöki posztra saját jelöltjét válassza meg. Politológusok szerint azonban az aktuális kormányzat élhetne az önkorlátozás lehetőségével úgy, hogy nem használja ki a jogszabályi lehetőséget és konszenzus os jelöltet állít. Mádl Ferenc megbízatása jövőre jár le, az SZDSZ jelezte: nem támogatja újraválasztását. A rendszerváltozás után Göncz Árpádot kétszer is megválasztotta a parlament köztársasági elnöknek. Kérdéses, hogy Mádl Ferencet 2000 után jövőre új raválasztjáke, ugyanis az SZDSZ már most jelezte, nem támogatja, hogy a jogászprofesszor hosszabbítson. Kuncze Gábor, a kisebbik koalíciós párt elnöke azt mondta: pártja olyan államfőt szeretne, akit négypárti konszenzussal választanak meg. Kuncze szerint olyan jelöltre van szükség, aki a nemzet egységét testesíti meg. Mádl csak a harmadik fordulóban nyert Mádl Ferencet 2000 júniusában választották meg, de csak a harmadik fordulóban sikerült megszereznie a szükséges számú igen szavazatot. Akkor már az al kotmány szerint elegendő volt a szavazatok többségét megkapnia. Érdekesség, hogy Mádl korábban, 1995ben Göncz Árpád riválisaként mérette meg magát az elnökválasztáson, de akkor alulmaradt. Göncz 259, Mádl viszont csak 76 szavazatot kapott. Az MSZP soha n em rejtette véka alá, hogy nem tekinti Mádl Ferencet a saját köztársasági elnökének. Miután Mádl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének törvénye miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, Katona Béla szocialista képviselő például úgy fogalmazott: "Nem leh et büszke a köztársasági elnök úr, hiszen nem tudott ellenállni az őt közjogi pozícióba juttató Fidesz nyomásának. Nem az emberek érdekeit tartotta szem előtt, hanem – nem első alkalommal – részt vállalt az ellenzék politikai hecckampányában". Mádl elődj e Göncz Árpád, aki beiktatása előtt SZDSZes képviselő volt, ugyancsak nem nevezhető a másik oldal "kedvencének", bár őt mindig kétharmados töbséggel választotta meg a parlament. Göncz az úgynevezett AntallTölgyessy paktum eredményeként lett első ízben kö ztársasági elnök. Az 1990 tavaszi országgyűlési választások után Tölgyessy Péter és Kis János abban egyeztek meg Antall József kormányfővel, hogy az államfői tisztségért cserébe az SZDSZ hozzájárul a kétharmados törvények számának csökkentéséhez. Így lett az SZDSZ jelöltje Göncz, akit a parlament az 1990 augusztusában meg is választott köztársasági elnöknek. Hivatali ideje alatt sok támadás érte, amikor néhány döntésével szembefordult az akkori kormánykoalícióval. Például 1991ben az úgynevezett médiaháború idején lelkiismereti okokra hivatkozva nem írta alá Antall József rádiós és televíziós alelnökjelöltjeinek a
