Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-04
6 Három és fél éves elvipolitikai vitára tettek pontot az EUbővítés előestéjén a régi és az új tagállamok belügyminiszterei, midőn ismét – és ezúttal sikerrel – nekifutottak a menekültst átus megadásához minimális normákat, illetve közösen elfogadott eljárási szabályokat kijelölő leendő irányelv véglegesítésének. A végső szöveg ugyan még mindig nincs meg, azonban a lényegi pontokat érintő politikai egyetértés most először immár adottság vo lt a huszonöt ország (valamint az Európai Bizottság) képviselői között. Emlékezetes, hogy hosszú időn át két kérdés körül folyt a vita: készüljöne olyan közös lista, amelyik menekültügyi szempontból sorolja fel az úgynevezett biztonságos származási és b iztonságos harmadik országokat, illetve milyen eljárás keretében kezeljék az illegálisan EUterületre lépő személyeket. A lista lényege az volna, hogy ez alapján az innen érkező személyeket nem tekintenék politikai vagy gazdasági menekültnek, és a jelenleg i szabályokat nagymértékben leegyszerűsítve, hazaküldenék őket. Különösen nagy ellentéteket szült annak a listának a terve, amelyen a biztonságos harmadik országok szerepelnének, vagyis azok a tranzitállamok, ahonnan a potenciális menekültek közvetlenül az EU területére lépnek. Az évek óta húzódó vitának határidőt szabott az a tény, hogy az 1999ben életbe lépett amszterdami szerződés – valamint az ennek bel- és igazságügyi vonatkozású kitételeit operatív szinten is konkretizáló 1999es tamperei EUcsúcs – 2004. május 1jében rögzítette számos leendő intézkedés kapcsán a szükséges döntés meghozását. A miniszterek azt kockáztatták, hogy ha most sem jutnak egyetértésre, akkor május 1. után az eddigi kezdeményezés érvényét veszítheti, mivel a menekültügyi cso mag immár európai bizottsági hatáskörbe kerül át, és minden formális javaslathoz attól kezdően a brüsszeli testület kezdeményezésére lesz szükség. A megállapodás értelmében lesz közösségi lista mindkét lehetséges országkategóriára, ennek véglegesítése az onban – a teljes törvénytervezet szövegével együtt – az ősz folyamán esedékes. Addig nemzeti listákon alapulhat az eljárás. Brit kezdeményezésre bekerült a szövegbe, hogy még ha lesz is közös lista, a tagországok fenntartják maguknak a jogot, hogy egyedi a lapon ettől eltérjenek. (Erre mondták a korábbi vitában példaként, hogy még ha Oroszország biztonságos származási országnak is minősül, ettől adott esetben célszerű lehet eltérni, ha mondjuk egy csecsen folyamodik menekültstátusért.) A vitában négy orsz ág még (nemzeti) parlamenti fenntartást jelzett (NagyBritannia, Német, Svédország és Hollandia, melyeknél még a parlamenti vita is hátra van), míg az Európai Parlament a szeptemberi ülésén szeretne konzultációt folytatni a kérdésről. Diplomaták szerint í gy is jó esélye van annak, hogy decemberig nyélbe lehet ütni a tervezet uniós jogszabállyá emelését. vissza Tranzitból célország Magyar Hírlap 2004. május 4. Szerző: Szilágyi Béla Felkészül ési tervet dolgozott ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a május 1jei uniós csatlakozást követő időszakra. Szakemberek előrejelzése szerint ugyanis a korábbinál jóval többen – ötszörhatszor többen – kérnek majd menekültstátust Magyarországon. Európai uniós csatlakozásunk a határőrök szerint jelentős problémákat okozhat. Becslések szerint a csatlakozás miatt megtöbbszöröződhet – akár a tízezret is meghaladhatja – az illegális határátlépők, illetve a menekültstátusért folyamodók száma. Elhelyez ésük és ellátásuk – figyelembe véve az unió előírásait – komoly fejtörést okozhat – állítják a menekültekkel foglalkozók. A három befogadóállomáson (Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán), valamint a négy közösségi szálláshelyen (Nyírbátorban, Nagykanizsán, Győrben és Balassagyarmaton) egy időben háromezer embert tudnak fogadni. Jelenleg 1139en élnek a táborokban. Vissza is ide jönnek Mindenki azzal számol: továbbállnak
