Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-04
7 „Magyarország még tranzitországnak számít. A hazai menekültpolitika is arra épült, hogy a menedékkérők kétharmada lekapcsolását követően rövid időn belül – kéthárom hét múlva – elhagyja Magyarországot” – nyilatkozott lapunknak Kőszeg Ferenc. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke közölte: az eddigi legnagyobb menekülthullám a koszovói válsá g idején, 1999ben érte el Magyarországot, amikor 11 ezren érkeztek hozzánk. Ennyi ember itttartózkodása sem okozott különösebb fennakadást, pedig akkoriban is körülbelül háromezer férőhely volt a menekültbázisokon. Ez azért volt lehetséges, mert az ide é rkezők nem sokkal jövetelük után tovább is mentek. Kőszeg Ferenc szerint az utóbbi időben jelentősen mérséklődött az illegális határátlépők száma, hiszen míg 2002ben hétezren jöttek, tavaly már csak kétezerötszázan próbálkoztak. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a korábbi válságterületeken – Afganisztánban, Koszovóban, talán már Irakban is – lassan normalizálódik az élet. A határőrség ráadásul megerősítette a keleti határok védelmét, így az embercsempészek Magyarország helyett inkább Szlovákián keresztül kelnek át. Ma még nem lehet megmondani, hogy a dublini rendelkezések miatt valóban megtöbbszöröződike nálunk a menedékkérők száma – mondta Kőszeg. Azt viszont biztosra vette, hogy a magyar hatóságoknak és a társadalomnak is azzal kell számolnia hosszabb távon, hogy az érkező menekültek jelentős része az országban marad. Garamvölgyi Ágnes, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója szerint a menekültáradatról szóló előrejelzést erősíti, hogy az uniós csatlakozással Magyarország v élhetően tranzitból célországgá vált. Immár Magyarországra is vonatkoznak a közösségi menekültpolitikát szabályozó dublini rendelkezések. Ezek szerint a menedékkérők ügyében annak a tagállamnak az idegenrendészete köteles eljárni, amelynek a területén belé ptek az Európai Unió területére. Minthogy Magyarország az EU külső határa, a magyar szakemberek szerint nagy a valószínűsége, hogy az unió más tagállamaiból is hozzánk irányítják vissza az illegális határátlépőket. Vagyis ha a magyar határőrök az ukrán ha tár mellett lefülelnek tíz határsértőt, és ők néhány napos itttartózkodás után továbbszöknek mondjuk Németországba, ha ott lebuknak, akkor is Magyarországnak kell gondoskodnia róluk. Ennek megfelelően Németországból Magyarországra szállítják, itt nyilvání tják menekültté, vagy innen toloncolják haza őket. Ez akkor is így alakul, ha az érintettek Németországban szeretnének menekültstátushoz jutni. Az illegális határátlépők számának várható növekedése miatt a hivatal felkészülési tervet dolgozott ki. Ennek r észleteiről Garamvölgyi Ágnes annyit mondott, a dokumentum elsősorban a növekvő feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokról gondoskodik. Ez az összeg legfeljebb százmillió forint lehet. A terv rögzíti azt is, hogy vészhelyzetben melyek azok a – Be lügyminisztériumhoz, illetve a honvédelmi tárcához tartozó – objektumok, amelyeket azonnal igénybe lehet venni. Családok csak együtt Májustól illik, 2005től pedig kötelező betartani a menekültek befogadását előíró uniós szabályokat. Így a családokat e gyütt, egy helyen kell elhelyezni. Ez nálunk csak részben valósult meg. Hasonló a helyzet a traumatizált, vagyis "deformált személyiségi jegyeket felmutató" migránsok elszállásolását, gyógykezelését illetően. Annak érdekében, hogy minden rászorulót az uni ós előírásoknak megfelelően gondozzanak, fejlesztik, illetve bővítik a bicskei, a nyírbátori és a győri menekültbázisokat. A többi helyszínt is korszerűsítik, de nem a szükséges mértékben. Tavaly ugyanis 820 millió forint jutott a befogadóállomások működte tésére, felújítására, fejlesztésére, idén pedig kevesebb mint 800 millió. Igaz, a beruházásokhoz immár uniós források is igénybe vehetők. Három útvonal Magyarországot három jelentősebb tranzitútvonal szeli át. Az egyik Oroszország és Ukrajna felől érke zik, és Ausztria, illetve Szlovákia érintésével Németországba tart. Ezen az útvonalon elsősorban afrikaiak és csecsenek "közlekednek". Az embercsempészek előszeretettel választották eddig ezt az útvonalat, mert így könnyebb volt eljutni a nyitott belső hat árok közelébe, mint a mostanáig csúcstechnikával védett cseh – német határon át.
