Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-20
17 kép viselőházi elnök, a szövetség másik vezéregyénisége megsértődött; szerinte roppan veszélyes lenne, ha a Vajdaságban megkezdenék annak mérlegelését, hogy kinek mekkora befolyása van egyegy nemzeti közösségre. Csanak nem is leplezte, hogy attól tart, hogy a VMSZ a tartományi autonómia helyett esetleg kisebbségi autonómiában kezd el gondolkodni, mint a szerbiai kormány a koszovói szerbek esetében. A visszavágás sem sokat váratott magára, ugyanis a minap Csanak képviselői megakadályozták, hogy a vajdasági magya r írott sajtó alapító jogait a tartományi képviselőház átruházza a Magyar Nemzeti Tanácsra. Radikálisok előretörése A kisebbségellenes megnyilvánulások egyébként nemcsak a magyaroknak, hanem másoknak is szemet szúrtak. Eszad Dzsudzsevica, a parlament kisebbségi bizottságának bosnyák elnöke is szóvá tette, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodtak a különböző nemzetiségek elleni támadások, és különösen aggasztónak nevezte, hogy Vojiszlav Kostunica kormányából senki sem tartotta fontosnak, hogy hallassa hangját, és világosan közölje: ez nem a kormány politikája. A bizottság emiatt találkozót kezdeményez a kormányfővel, valamint a belügyminiszterrel, és követelni fogja a probléma parlamenti megvitatását. Közben Szerbia újabb, másfél év alatt immár a negy edik elnökválasztásra készül. A kisebbségek kilátásait híven tükrözi, hogy a közvéleménykutatók többsége a legesélyesebbnek a radikális jelöltet tartja. Annak a pártnak a jelöltjéről van szó, amelynek elnöke, Vojiszlav Seselj már több mint egy éve a hágai Nemzetközi Törvényszék vendégszeretetét élvezi, és aki különösen aktív volt a kisebbségek elleni uszításban. Több mint tíz évvel ezelőtt a parlamenti szószékéről azzal fenyegette a horvátokat, hogy rozsdás késsel fogja legyilkolni őket. A magyaroknak és a szlovákoknak pedig szendvicset, illetve szendvicseket ígért. Az előbbieknek egyet, az utóbbiaknak viszont kettőt. Mert a magyaroknak csak a szomszédba, a szlovákoknak pedig kicsit messzebb kell menekülniük. vissza Béke borainkra? - A szlovák kormány és a tokaji gazdák sem fogadják el az egyezményt Heti Válasz 2004. május 20. Bár a Medgyessykormány meglehetősen nagyvonalú engedményeket tett Szlovákiának a magyar gazdák rovására, a szlovák kabin et mégsem fogadta el a Tokaji név használatáról szóló előzetes egyezményt. Ha a két országnak a jövő év második felében sem sikerül megállapodást kötnie, akkor a vita lezárására az Európai Bíróság tehet pontot. Magyarországnak egyáltalán nem mindegy, hán y ország bitorolja annak a földrajzi helynek a nevét, amely a területén fekszik: a tokajin lehetőség szerint nem akar másokkal osztozkodni. Ez volt az eredeti - a korábbi kormányok által sikeresen képviselt - álláspont a franciákkal és az olaszokkal szembe n. Hazánk - egy 1993ban az Európai Unióval megkötött szerződés alapján - 2002 novemberében az érintettekkel megállapodott arról, hogy Olaszország és Franciaország 2007től lemond a Tokaji bornév használatáról, mivel a közösségi szabályok szerint a földraj zi eredetvédelem azt az államot illeti, ahol az adott hely található. Az olaszok azzal érveltek, hogy a tocai autochton őshonos fajtának számít egyes itáliai borvidékeken, és a "tocai" név írása, valamint az olasz bor eltérő jellege miatt nem okoz gondot a névhasználat. A franciák pedig az Elzászban megtermelt borok esetében tüntették fel előszeretettel a Tokay pinot gris megjelölést, de 2007től már csak a pinot gris marad a címkéken. Az olaszoknak azonban sikerült elérniük (az olasz EUelnökség alatt), hog y két év múlva az EU tűzze ismét napirendjére az ügyet. A szlovákok még ennél is többet harcoltak ki: 565 hektáron állíthatnak elő szőlőt a tokaji borvidékhez kapcsolódó területeken. A közvetlenül az uniós csatlakozás előtt, szinte az utolsó pillanatban, sietősen megkötött megállapodást Németh Imre agrárminiszter jelentette be április 28án az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Az előzetes alku értelmében északi szomszédunk vállalta, hogy beépíti saját szabályozásába a magyar bortörvény rend elkezéseit, s rövid időn belül kivonja a piacról a kétputtonyos aszúját, amit édes szamorodniként hozhat majd forgalomba. Szlovákia - az 1959- es szlovák
