Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-20
16 Magyarázatot minderre nehéz találni, de felesleges is keresni. Főleg, ha tudjuk , hogy a márciusi véres koszovói események után, amikor az albánok szervezetten támadtak a szerbekre, a történtek miatt Újvidéken tiltakozó szerb fiatalok egyik első célpontja a magyar színház volt. Holott nyilvánvaló: a magyaroknak semmi közük ahhoz, ami Koszovóban történik. Sokan az elmúlt tizenöt év tapasztalataiból arra következtetnek, hogy a szerbek egyszerűen képtelenek a másokkal való együttélésre, és ez volt az egyik fő oka az egykori Jugoszlávia felbomlásának is. Az akkor divatos katasztrófaforgat ókönyvek némelyike azt jósolta, hogy az egész térségben végigsöprő vérengzés a Vajdaságban ér véget. Ennek konkrét jelei szerencsére nem látszanak, de a mindennapos incidensek több mint figyelmeztetőek, és ettől nem csak a kisebbségek tagjai tartanak. Bozs idar Jaksics egyetemi tanár, ismert politológus egyenesen riasztónak tartja a szerb politikai színtéren kialakult helyzetet. Értékelése szerint Szerbiában már nagyon hosszú ideje a nemzetiszocializmus sajátos formája él, amelynek katasztrofális következmén yei vannak nemcsak a többi nemzeti közösségre, hanem a szerbekre nézve is. Jaksics professzor szerint a szerbek nem képesek szembenézni saját vereségükkel, és a populizmus meg a bűnözés újabb hulláma tovább terjed Szerbiában, amely jelenleg beteg társadalo m, kevés eséllyel a gyógyulásra. A szerb politikusok és a történészek elhatárolódnak az aktuális "fasizmustól", holott szinte mindegyik szerb pártra jellemző a túlfűtött nemzeti érzület - állítja a szakértő. A történelem feltárása A fasizmus feltámadás át emlegette a napokban a szerbiai kormánykoalíció vezető politikai tömörülése, Vojiszlav Kostunica kormányfő Szerbiai Demokrata Pártja is, de egészen más okból. Kostunicáéknak a május 7én megtartott délvidéki honvédtalálkozó szúrt szemet, és szerintük a második világháborút túlélt magyar katonák találkozójával Vajdaságban feltámadt a fasizmus. A vezető kormánypárt külön sérelmezi, hogy az összejövetelnek a vajdasági magyarság egyetlen napilapja, a Magyar Szó adott otthont, amely szerintük ezáltal a fasisz ta ideológia szolgálatába állt. Kostunicáék szerint Matuska Márton nyugalmazott újságírónak, a magyar honvédek találkozója egyik szervezőjének azon nyilatkozata, amely szerint Horthy országa nem volt fasiszta állam, egyenesen sérti és megalázza az újvidé ki, a csúrogi, a zsablyai és a sajkákvidéki razziák áldozatainak hozzátartozóit. Ezen túl pedig történelmileg pontatlan és egyáltalán nem helytálló, hogy Matuska összehasonlította a magyar honvédeket a szerb csetnikekkel - vélik Kostunicáék. Az ő listájuk on parlamenti mandátumokat szerző Népi Demokrata Párt még keményebb, és azt követeli, hogy az államügyész is hallassa hangját ebben az ügyben, ezenkívül felteszi a kérdést, hogy ugyanezen az alapon találkozót szervezhetneke Ante Pavelic horvát usztasa vez ér még élő követői. Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője és Matuska Márton egyaránt úgy nyilatkozott, hogy nem a válaszadás, hanem a kérdésfeltevés szándékával szervezték meg a honvédtalálkozót, és az a céljuk, hogy hatvan év után végre kiderüljön, m i történt a magyar honvédekkel a második világháború idején, de az is, hogy mi történt a Délvidéken abban az időszakban, a "hideg napok" alatt és a későbbi partizánbosszú idején. Matuska szerint végre el kellene jutni oda, hogy ezeket a sérelmeket tisztázz ák az országban élő különböző nemzetek. Szerbiában már mindenki elmondta véleményét az 1942es razziákról, nyilatkoztak a "hideg napokról" a magyarok is, de az 194445- ös magyarellenes vérengzésekről mindeddig hallgat a szerb állam. Közben egy másik von alon is törés következett be a szerbmagyar kapcsolatokban. Az év elején a Vajdaság nagyobb autonómiáját szorgalmazó pártok a VMSZ vezetésével útjára indították az úgynevezett szabadkai kezdeményezést, amelyben jelezték, ha kell, nemzetközi színtérre viszi k a Vajdaság problémáját. A napokban viszont a VMSZ bejelentette, hogy kilép az autonomista pártokat tömörítő Vajdasági Szövetségből. A párt vezetői nem is titkolták, hogy azért döntöttek így, mert úgy érzik, tegyük hozzá, joggal, hogy sokkal nagyobb befolyásuk van a magyar választ ótestületre, mint a szövetség szerb pártjának a szerbekre. Tehát úgy is magyarázható, hogy a magyarok jobban akarják a tartomány autonómiáját, mint a szerbek, amit egyébként eddig minden választás alátámasztott. A döntés hatására Nenad Csanak vajdasági
