Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-20
7 két évvel ezel őtti belgrádi szerződés értelmében a 2005ben tartandó népszavazáson kell eldőlnie - emlékeztetett Djukanovic. Hangsúlyozta, hogy a montenegrói kormány máris politikai és gazdasági reformokon dolgozik mintha már önálló volna, és nem vár tétlenül a néps zavazásig. Közös sajtóértekezletükön Matej Lahovik szlovén gazdasági miniszter szót ejtett montenegrói szlovén beruházások lehetőségéről, különösen az idegenforgalomban és a közlekedési infrastruktúra terén. Ilyen lehetőségként említette egy, a Kotoriöblöt átívelő autópályahíd építését. Első ízben hangzott el, hogy a magas szlovén munkaerőköltségek miatt kifizetődő volna a szlovén feldolgozóipar számára, ha termelése egy részét Montenegróba telepítené. Djukanovic üdvözölte a szlovén miniszter fe lvetéseit, s kifejtette, hogy Montenegró számára fontos a Szlovéniához fűződő gazdasági kapcsolatok javítása. vissza +++ kigy/kpk 19.26 LMT 190504 1618 Orbán: Autonómiaellenes állam nem lehet EUtag NSZ • 2004. május 20. • Szerző: Nyilas Gergely Elkerülhetetlen, hogy az Európai Unió foglalkozzon a nemzeti kisebbségek kérdésével – jelentette ki Orbán Viktor Esztergomban a több határon túli szervezet képviselőivel tartott kétnapos konferencia záróelőadásá n. A volt miniszterelnök hozzátette: ezt Magyarország európai uniós tagsága mellett a ciprusi probléma is indokolja. A Fidesz elnöke kijelentette: reális és fontos követelés az unión kívül élő magyar közösségek autonómiája, amiről egyetlen magyar kormányna k sincs joga lemondani. Hangsúlyozta, hogy az autonómia egybevág az európai korszellemmel, és nem lehet az unió tagja olyan ország, amely ezt a jogot nem adja meg a területén élő kisebbségeknek. Az előadáson felszólaló Tőkés László az erdélyi magyarság pol itikai megosztottságával kapcsolatosan elmondta: az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség nem okozói, hanem következményei a közösségen belüli ellentéteknek. Szerinte az 1989ben még meglévő egységet a román – magyar alapszerződés autonómiáról való lemondást tartalmazó záradéka, valamint az RMDSZ megalkuvó elitje okozta. Ez – szerinte – gyakran Bukarest érdekeit képviselte a magyarsággal szemben. – A csatlakozás lehetőséget ad arra, hog y újrainduljanak a szervesen összekapcsolódó régiók – jelentette ki Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint ez szükségessé teszi egy határokon átívelő Széchenyiterv kidolgozását is. Az előadás záróakkordja egy nyilatkozat elfogadása volt, a mely hitet tesz a magyar nyelv és kultúra megőrzése, a határon túli magyarság autonómiatörekvése és a szomszédos országok mielőbbi EUcsatlakozása mellett. Duray Miklós, az MKP alelnöke hozzáfűzte: a jelenlegi magyar kormányzat csak zavarkeltésre, nem pedi g nemzetstratégia kidolgozására ad alkalmat, ezért bízik abban, hogy a nyilatkozatban foglaltak számára kedvezőbb feltételek alakulnak ki Magyarországon. Balra vagy jobbra üljünk? – Mindig balra – válaszol a hölgy, végül mégis jobbra húzódnak az esztergo mi vár Lovagtermében. – Én tudatosan ülök jobbközépre – tesz székfoglalójakor politikai állásfoglalást egy férfi. A mintegy 240 fős hallgatóságból sokak kezében a Heti Válasz négy legutóbbi példánya nyugszik, amelyekhez a bejáratnál ingyen lehet jutni. A f elszólalásokat tapssal honoráló közönség az előadás végén lehetőséget kapott arra, hogy az előadók után mindenki ellássa kézjegyével a nyilatkozat mögé fűzött „2004” oldalt. vissza Egységdemokrácia Bíró Béla sepsiszentgyörg yi újságíró cikke NSZ • 2004. május 20. Azt az elkötelezett demokratát, aki emellett még liberálisnak is tartja magát, s a demokráciát fontosabbnak tekinti a puszta hatalomnál, az újabb keletű romániai magyar fejlemények roppant kínos helyzetbe hozzák. (T ermészetesen nemcsak Romániában van ez így, Kis János esete azt sugallja, hogy a helyzet Magyarországon sem rózsásabb.)
