Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-03
19 - Amikor 1999ben hivatalba lépett, a bővítést nevezte az ön által vezetett Bizottság egyik legfontosabb céljának. Visszatekintve, a folyamat könnyebb vagy nehezebb volt annál, mint amire számí tott? - Más volt. Politikailag könnyebb volt megvalósítani, mivel a bővítés ellenzői a tagállamokban lassanként eltünedeztek. Amikor 1999ben elkezdtem - akkor még csak hat országgal - a csatlakozás előkészítését, a többség ellenezte, és az volt az általán os reakció, hogy lehetetlen lesz keresztülvinni. Technikailag bonyolultabb volt a folyamat, hiszen különböző csatlakozási fejezeteken kellett átrágnunk magunkat, környezetvédelmi, közegészségügyi és egyéb kérdésekkel kellett foglalkoznunk. Politikai szempo ntból azonban egyszerűbb volt a dolgunk. A tagállamokban ma is vannak olyan pártok, amelyek ellenzik a bővítést. De ezzel tisztában voltunk, ezért semmiféle meglepetés nem ért minket. - Csakhogy az új tagállamokban is akadnak euroszkeptikus politikai vez etők. Václav Klaus cseh államfő nemrégiben azt kifogásolta, hogy Csehországnak föl kell adnia szuverenitása egy részét a taggá válás után. - Talán nincsenek euroszkeptikusok a régi tagállamokban is? Nem léteznek a brit konzervatívok? Nincs Haider, Le Pen v agy Bossi? A demokráciában sohasem lesz 100 százalékos támogatottsága egy ügynek. - Nem osztja azt a véleményt, hogy a tíz új tagország kevésbé elkötelezett híve a szoros európai együttműködésnek? - Hadd válaszoljak Önnek ismét egy kérdéssel: nem ugyanez a helyzet néhány régebbi tagállammal? Teljesen megértettem, amikor önök először a NATOhoz és nem az Európai Unióhoz csatlakoztak. Hiszen nem voltak meggyőződve róla, hogy Európa biztonságot nyújt, logikus hát, hogy elsőként az Északatlanti szövetség tagj ai lettek. De egyetlen év elteltével máris változik a mentalitás. Tegyünk hát különbséget a történelmi gyökerekből, a vasfüggöny valóságából táplálkozó magatartás és az euroszkepticizmus között! Magyarország mindig is Európa közepén helyezkedett el. Termés zetes, hogy középeurópainak tekintik magukat. - Számíte kellemetlen meglepetésekre, problémákra a friss tagállamokban? - Nem számítok arra, hogy a tíz ország bármelyikében komoly problémák merülhetnek föl. Nem lesznek meglepetések. Természetesen vannak problémák, például a kisebbségek ügye, gondoljon csak a romák helyzetére. De önök minddel meg fognak birkózni. - Mit gondol, az újoncok politikailag is elég érettek a tagságra? - Igen, demokratikus országok, amelyek fantasztikus eredményeket értek el. Ez részben az Európai Unió érdeme. Mert az egész tárgyalási folyamatot, a felkészülést a közösségi vívmányoknak való megfelelés vezérelte. Senkit nem akarok provokálni, de úgy gondolom, hogy a demokrácia exportjának ez az egyetlen útja. - A régi és új tagok között azonban óriási gazdasági különbségek vannak. Hogy képes ezzel megbirkózni az integráció? Az egyenlőtlenségnek milyen gazdasági hatása lehet? - Ne felejtse el, hogy a hatása máris érezhető. Az új tagállamok gazdasági növekedési üteme háromszor akkora , mint a régieké. Úgy gondolom, hogy ez is összefügg a bővítéssel. Másodszor: a jövőbeni növekedés kizárólag az emberi tényezőtől függ. És az önök iskolázottsági szintje jóval felülmúlja a jövedelmi szintet. Magyarországnak fantasztikus erőforrásai vannak a kutatásfejlesztésben. Működő piacgazdaságuk van, egy óriási piac részesei, amelynek átvették, ismerik a szabályait - van még tere a növekedésnek. De a teljes integrálódás időbe telik. Ez még a jelenlegi tagállamoknak is gondot okoz, ám úgy vélem, hogy a z újaknak gyorsan fog sikerülni. - Az előrejelzése vonatkozik az euró bevezetésére is? - Erről önök határoznak. Ez a döntés teljesen eltér attól, mint amit az uniós tagságról hoztak. A közös valuta bevezetésének megvannak a maga szabályai. Meg kell feleln i a követelményeknek, majd be kell nyújtani a csatlakozási kérelmet és bizonyos idő után az eurózóna tagjaivá válhatnak. Az új tagállamokra sem vonatkoznak más normák, mint a többiekre. Ezek egyebek között az inflációs rátát, az államháztartási hiány, az á llamadósság mértékét érintik. Ha teljesítik őket, és akarják a közös valutát, a válasz minden bizonnyal igen lesz.
