Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-03
20 - De ezeket a szabályokat éppen ön nevezte korábban "ostobának"! - Ha a stabilitási paktumról beszélünk, ezeknek az "ostoba" szabályoknak én vagyok az egyik legmegrögzöttebb támogatója. Elsősorban azért, mert a bírálatom után némi javulás következett be, a szabályok ma már kevésbé "ostobák", sikerült őket némileg rugalmasabbá tenni. Ennél fontosabb azonban az, hogy "őfelségét, a törvényt" be k ell tartani. Ezért védelmezem a paktumot még azon az áron is, hogy Franciaországot és Németországot a bíróság elé citáljuk. Senki sem vádolhat azzal, hogy fittyet hányunk az előírásoknak. Bírálatommal a szabályok tökéletesítésére akartam ösztökélni a tagál lamokat. Jelenleg azonban együtt kell élnünk a meglévő előírásokkal. - Május elseje után az Európai Bizottság a friss tagállamok ellen is indíthat akár súlyos pénzbírsággal végződő eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy nem teljesítik a közösségi elvárásokat. E mellett a Tízeknek még három évig számolniuk kell piacvédő korlátozások lehetőségével. Bízhatunke abban, hogy a Bizottság elnézőbb lesz az újakkal szemben? - A legtöbb esetben eddig is segítettük a tagállamokat, ha úgy láttuk, hogy a fejlődés érdekében e rre van szükségük. Akkor kezdeményezek eljárást, ha úgy ítélem meg, hogy hiányzik a szándék a szabályok betartására. Új és régi tagállamokat egyaránt ezen az alapon ítélünk meg. Sohasem követelünk tőlük lehetetlent, csak azt, hogy teljesítsék, amit vállalt ak. Őszintén szólva nem látom okát annak, hogy különbséget tegyünk újak és régiek között. - A mostani az Európai Unió történetének legnagyobb szabású bővítése. Mit gondol, a 25 tagú szervezet képes lesz hatékonyan működni? - Ez nem a tagállamok számától, hanem a szabályoktól függ. Ha megváltoztatjuk a működési szabályokat, huszonöten vagy akár harmincan is lehetünk. Vegyük a 15 tagállamot: azokon a területeken, ahol vétójog érvényesül, nem tudunk eredményeket fölmutatni. De ott, ahol a többség dönt, sikere sek vagyunk. Ahol a tagállamok ragaszkodnak szuverenitásuk megtartásához, például a közös külpolitikában, nincs előrelépés. De a közösségi politikákban, például a külkereskedelemben, fantasztikusak az eredményeink. Nem gondolom, hogy Európában egycsapásra minden megváltozhat. De ha a helyes irányba indulunk el, valószínűleg sikeresek leszünk. - Úgy véli, hogy a jelenlegi alkotmánytervezet utat nyit a szükséges változások előtt? - Az alkotmánytervezetet jó kiindulópontnak tartom, amely lehetőséget teremt a kedvező változásokhoz. Alapjában véve kedvezően vélekedem róla. - Mit gondol, az alkotmányt nem sodorja veszélybe az a brit kormánydöntés, hogy népszavazást tartanak róla? - Ez más kérdés. Az alkotmány ratifikációja bonyolult folyamat lesz, mivel egy sor országban referendumra bocsátják. Legyünk őszinték: ez alkalmat ad arra, hogy vitát folytassunk Európáról, és erre szükségünk is van. A jóváhagyás ugyan nem lesz egyszerű, de ha sikeresen végetér, egy lépéssel előbbre fogunk tartani. Most még nehéz megjóso lni, hogy mi lehet a ratifikációs kudarc következménye. Ez ugyanis más helyzetet teremt, mint a korábbi írországi vagy dániai népszavazások, amelyeket azután megismételtek. Ha az emberek az alkotmányt utasítják el, annak jóval súlyosabb politikai következm ényei lesznek. Hogy pontosan mik, azt most még én sem tudom. - Nem tart attól, hogy ha az alkotmányt népszavazásra bocsátják, jónéhány tagállamban, például Írországban, Dániában vagy az euró bevezetését nemrégiben leszavazó Svédországban nemet fognak mond ani rá? - Valóban, én is kíváncsi lennék rá, hogy a kudarc milyen politikai következményekkel járna az érintett országokban. Az alkotmányról ugyanis hosszú, hosszú politikai vitákat folytattunk. A tervezet nem egy nap alatt készült el, az a nemzeti kormány ok, a nemzeti parlamentek, az Európai Parlament és a Bizottság kitartó munkájának az eredménye. - Ha elvérzik az alkotmány, mi történhet az Európai Unióval?
