Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-03
18 Győztünk a hídon! A csatlakozás éjszakáján első ránézésre a komáromiak győztek a révkomáromiak (komárnóiak) fölött. Második ránézés re is. Jóval többen vonultak ugyanis ki az Erzsébet hídhoz. A sörsátor forgatagán kívül tökéletesen csendes kisváros péntek este tíz után a szó szoros értelmében megmozdult. Fél óra lepergése alatt akkora tömeg gyűlt össze a rakparton és a hídon, hogy aras zolni is csak nehezen lehetett. Amíg a két város nagyjainak az érkezésére vártunk, muzsikával és fényjátékkal szórakoztattak minket, s rendőr helyett katasztrófavédelmis egyenruhába bújt szaki igyekezett úrrá lenni az elemeken – rajtunk. Másfélméteres kö rzetben sikerült is neki. De amikor húsz perccel éjfél előtt végre bemasírozott a polgármester és csapata, a tömeg szelíden megbokrosodott, s a majdnem száz tagú, magyar, szlovák, osztrák zenekarnak, énekkarnak nem kis nehézségébe került, hogy áttörje magá t rajtunk. A híd közepén letáboroztak, a senki földjén, balra az uniós csillagokkal díszített szlovák államhatár tábla a fejünk fölött szlovák zászlóval, jobbra ugyanez magyar változatban, csak a lobogót lespórolva. És még mindig várni kellett az éjfélre . Valaki mellettem azt kiabálta, hogy itt van az egész város, aminek mindenki nagyon örült, én meg nem akartam ünneprontó lenni, hogy bejelentsem, személy szerint három polgártársról is tudok, akik tuti biztosan nem jöttek ki. Itt már messze nemcsak fiatal ok gyűltek össze mint a ,,koncert körúton", hanem középkorúak és idősek is – rengetegen. Az ezerfejű Cézárt nézve mármár rögeszmésen az jár a fejemben, hogy 1968ban magyar tankok tapostak végig ezen a hídon, s az emberek sötét szobákból lesték az esti ,, büszke,, vonulást. Aztán amikor még mindig az irdatlan magyarromán kapcsolatokról harsogott a magyar sajtó, csak az itteniek tudták, hogy odaát, ahogy erre mondják, Túlkomáromban annyira utáltak minket, hogy az felért egy boszorkányüldözéssel. De most akk ora a béke, hogy a híd pillérek nélkül is megállna a régen nem kék Duna fölött. S ha már a Duna. A Kék Duna keringő dallamaira hullámzunk mi is, a riporter, jelesül én, meg azon izgul, hogy Strauss csak szól, csak szól, közben két perccel elmúlt éjfél. E mberek, hát már csatlakoztunk! Két perce csatlakoztunk! De bebeszélem magamnak, hogy direkt így szervezték, keringőzzünk át az Unióba! S ekkor sok nyelven megszólal az Örömóda, aztán hurrázunk, fütyülünk, tapsolunk, dudálnak a hajók – egészen megható. A tű zijátékot meg szinte áhítattal nézi a sok ezer uniós állampolgár. Fél egy után vége az ünnepnek, hazafelé csupán a kisgyerekesek veszik az irányt, mindenki más tódul a szlovák oldalra, a határállomáson sebtében felállított színpadon a Princess ad koncertet . A hegedűs lányok virtuóz örömzenélésére már este nyolckor elfogytak a legjobb helyek. Most mégis az a kérdés, mi lesz a határon? Mi lenne?! Békésen kígyózik az embersor a híd közepétől a két határőrig, akik szinte büszkén néznek bele a legkülönbözőbb évj áratú magyar személyi igazolványokba. Nincs útlevél – személyi háború, igaz, valamilyen papírt természetesen fel kell mutatni – dolgozhatnak a fotósok, a dokumentálással nem lehet gond. Van, aki kétszer is beáll a sorba a személyijével, pedig csak örömitta s. Lassan indulok hazafelé. Az Erzsébet híd közepén már elkezdték leszerelni a fényjáték reflektorait, s Magyarországnak tart az első autó is, csendben, araszolva, szerényen. Egy rendőrkocsi. De ennek most az égegyadta világon nincs semmi jelentősége. vissza "Meg fognak birkózni minden problémával" - Romano Prodi az új tagállamok gyors beilleszkedését jósolja Népszava 2004. május 3. Szerző: Halmai Katalin Romano Prodi nem fél attól, hogy a friss tagországok kellemetlen meglepetéseket tartogatnak. Az Európai Bizottság elnöke a Népszavának adott interjújában kifejtette: az újoncok kivételezésre nem, de segítségre továbbra is számíthatnak Brüsszeltől. Magyarországnak fantasztikus emberi erőforrásai vannak, ami a fölzárkózás záloga, vélekedett. Prodi szerint súlyos politikai következményei lehetnek annak, ha az Európai Unió alkotmánya megbukna a ratifikációs eljárásban. A bizottsági elnök, aki október végén távozik hivatalából, lapunknak azt mondta, szívesen maradt volna a po sztján, ám belátta, hogy nincs esélye egy második mandátumra.
