Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-15
5 van előnye és hátránya. De végre foglalkozn i kellene az államapparátus hatékonyságával kormányzati szinten is. Önről közismert, hogy az államapparátus korszerűsítését évtizedek óta szorgalmazza és javasolja. A felduzzasztott minisztériumokat és a tengernyi háttérintézményt látva eddig nagyon nagy eredményt nem lehet felmutatni... A rendszerváltozás előtt voltak néha sikerek is. Az alágazati minisztériumok egységesítése, az Ipari, majd a Kereskedelmi Minisztérium kialakítása, a Magyar Kereskedelmi Kamara mint vállalati érdekképviselet létrehozása már a 80as évek elején, vagy a vállalatok törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróság intézményesítése a nyolcvanas évek végén szerintem azért eredmény. A rendszerváltozással egy időben deregulációs kormánybiztosként pedig majdnem hatezer jogszabálytól, adminisztratív kötöttségtől szabadítottuk meg vállalatainkat, hogy lehessen piac, verseny. A helyzet 1990 után alapvetően megváltozott, mert a monolitikus szocialista rendszer helyett demokratikus jogállamot kellett kiépíteni – bonyolultabb intézményrendsz errel, a kormánnyal szembeni ellensúlyokkal és független államszervekkel olyan jogvédő eszközöket, mint az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok vagy a számvevőszék és a versenyhivatal. Ez megvalósult, ami egyfelől nagy eredmény a jogállamiság szempontjából, má srészt törvényszerűen az államszervezet növekedésével járt. Ez a gyorsaság mindenképpen sikernek fogható fel, de azért már 1994ben javaslatokat tett le az asztalra az államigazgatás korszerűsítéséről. Ebből, ha jól tudjuk, végül nem lett semmi. Mi volt ennek az oka? Ismétlem, az elsőrendű cél az évtized közepéig a demokratikus jogállam kiépítése volt, amelyben érthetően nem a hatékonysági szempontok domináltak. A központi kormányzati apparátus növekedése a rendszerváltás utáni kormányok mindegyikénél be következett. Volt, ahol tudatosan – mint például az Orbánkormány esetében – , és volt, ahol spontán módon. Antall József bizonyára nem szándékozott eleve hat tárca nélküli minisztert kinevezni, csak éppen a politikai mozgások erre rákényszerítették. A kéth armados parlamenti többség birtokában a Hornkormánynak lett volna egyedül lehetősége arra, hogy egy hatékonyabb államszervezetet hozzon létre, de politikai okokból nem élt a lehetőséggel. Horn Gyula tehát nem fogadta el az ön javaslatait, de a Fidesz né hány Sárközyelőterjesztést – így például a kancellária intézményének bevezetését – magáévá tette. A miniszter vezette Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium javaslata valóban megvalósult, de hozzá kell tennem, hogy a kancelláriáról szóló tör vényt még a Hornkormány fogadta el, csak éppen nem valósította meg. Emlékeim szerint Horn Gyula a Gazdasági Minisztérium létrehozásának híve volt, de pártjának jó része és a koalíciós partner nem. A felismerés tehát már megvolt, csak a tettek maradtak el. Az 1998ban létrehozott kancellária azonban nem a javasolt politikamentes közigazgatási központ, hanem egyfajta politikai centrum lett. Olyan "zászlóshajó", amelyben központosították a hatalmat. Kis létszámú szervezet helyett négyöt politikai államtitkár által felügyelt tükör referatúrákkal dolgoztak, és oda vitték az ÁPV Rt.től kezdve, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon át valamennyi informatikailag fontos ügyet, így a központi közigazgatási személyzetpolitikát is. A Miniszterelnöki Hivatal csúcsminiszté rium lett kancellária helyett – ez aligha az én ötletem volt… Közelkép Sárközy Tamás (64) az ELTE jogi karán 1963ban kapott diplomát. Ezután az Építésügyi Minisztérium jogtanácsosa. 1969tôl az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatá rsa, fômunkatársa, osztályvezetôje. 1993tól a polgári jogi részleg vezetôje. 1972 – 79 között a közgazdasági egyetem gazdaságjogi tanszékének docense, 1979tôl egyetemi tanár, 1981tôl tanszékvezetô. 1987 – 90 között a kormány parlamenti titkára, a Némethkor mány alatt deregulációs kormánybiztos, a társasági törvény egyik kidolgozója. 2002tôl a KopintDatorg Rt. igazgatóságának elnöke, a Gazdaság és Jog című szaklap fôszerkesztôje. 1995tôl 2003ig a Magyar Jogászegylet elnöke. Tíz évig a jégkorongszövetség elnöke is volt, 2003tól az FTC Rt. igazgatóságának tagja. Több szakkönyv szerzôje. A Gazdasági Minisztérium is más lett, mint amilyennek elképzelte?
