Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-13
15 egymással, az egyenként 510 ezer példányban elkelő újságok pedig nemigen mozgatják meg a nagyvállalati marketingesek fantáziáját. Más a helyzet a helyi hirdetőkkel: bár a reklámozók többsége ma is az adott megye magyar tulajdonú cégei kö zül kerül ki, az egyegy régióban piacvezető magyar lapok ma már fölkeltik az ottani román vállalatok érdeklődését is. Ezzel együtt a megyei lapok bevételeinek nagy része még ma is az eladásokból és nem a hirdetési bevételekből származik, például a Szaba dságnál ez az arány 6535 százalék. (Az eladott példányok 86 százaléka előfizetőknél talál gazdára.) A piaci bevételek korlátozottsága ellenére a lapok döntő többsége önfenntartó, ám nyereségük (lásd keretes írásunkat) csak a működés zökkenőmentességét és az elengedhetetlen fejlesztéseket biztosítja. A szó szoros értelmében tehát a megyei napilapok számára nem "létkérdés" a magyar, illetve a román állam támogatása, ám ezek nagysága néhány szerényebb beruházáson kívül másra nem is lenne elegendő. A magyaro rszági támogatások közül kiemelkedik az Illyés Gyula Közalapítvány (IKA) sajtószaktestülete által elbírált pályázatokon elnyerhető, tavaly összesen 20 millió forint körüli összeg; de az erdélyi magyar lappiac szereplői ide sorolják egyes magyarországi médi umok azon gyakorlatát is, hogy megjelentetik az erdélyi sajtó munkatársainak műveit, és helyi tudósítókat alkalmaznak. Utóbbi jelentőségét az adja, hogy egy erdélyi magyar lapnál dolgozó újságíró magyarországi mellékállás, esetleg helyi, szakmán kívüli kie gészítő jövedelemforrás híján képtelen volna megélni 2550 ezer forintnak megfelelő fizetéséből. (A magyarországi lapoknak bedolgozó újságírók együttműködése érdekes kombinációkhoz vezet egyes lapoknál: a Szabadság szerkesztőségében például minden további nélkül együtt dolgozik a Magyar Fórum egykori és a Népszabadság jelenlegi kolozsvári tudósítója.) A magyarországi támogatások közül a megkérdezett újságírók kiemelték, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala finanszírozza egyes orgánumok MTIhírekkel történő ellátását. A román állam 2002 óta a Communitas alapítványon keresztül (ma már a magyarországi támogatásokhoz hasonló nagyságrendű összeggel) dotálja az országban élő kisebbségek intézményeit. Az alapítvány működését szabályozó kormányrendeletek nagy mozgá steret hagynak a pénzek elosztásáról döntő kisebbségi szervezeteknek, jelen esetben az RMDSZnek. Az elmúlt években a Budapestről és a Bukarestből érkező támogatás elosztása viharos körülmények között zajlott le, a megvásárolhatóság, illetve a hatalommal való visszaélés gyanújába keverve erdélyi magyar közéleti szereplőket. Mint az IKA honlapján közzétett adatokból kiderül, a Krónika - az Easy Foundation alapítványon keresztül a "romániai kiadványterjesztői hálózat 2002. évi fejlesztési és működési költsé geinek" támogatása címén - 2002 májusában, a magyarországi országgyűlési választás és az IKA kuratóriumváltása közötti időszakban a sajtószaktestület rendelkezésére álló teljes éves keret négyszereséhez, 80 millió forinthoz jutott a közalapítvány központi keretéből, ami hozzájárult a lap említett terjesztői hálózatának kiépüléséhez. Ugyancsak ciklusfüggő az a bújtatott támogatásnak minősíthető, a magyarországi sajtóhoz hasonlóan Erdélyben is fellelhető gyakorlat, hogy anyaországi közintézmények hirdetnek a mindenkori magyar kormányhoz közel állónak tartott orgánumokban: így 1999 és 2002 között a Krónikában, 2002 óta a Romániai Magyar Szóban vagy az Erdélyi Riportban. Nem alakult szerencsésebben a Communitaspénzek elosztása sem. Mint a Krónika a múlt hónap ban kiderítette, a támogatások odaítélésében kulcsszerepet játszó RMDSZ felhasználta az alkalmat arra, hogy saját működését támogassa a román kormánytól kapott pénzből. Az alapítvány fizetési listáján három RMDSZalelnök, továbbá a Kolozsváron működő ügyve zető elnökség számos alkalmazottjának nevére bukkant a napilap, mely szerint a gyakorlat ellentétes a támogatásokról szóló 2003as kormányrendelet azon rendelkezésével, hogy kisebbségi szervezetként nem támogatható olyan alakulat, amely politikai pártként is részesült költségvetési pénzből. A konkrét ügyek rávilágítanak a mindenkori magyar kormány, illetve az RMDSZ sajtófinanszírozási kulcsszerepére és az erdélyi magyar sajtó ebből következő politikafüggésére. Érinthetetlenek A romániai magyar írott saj tó egyik szembetűnő vonása, hogy napi- és hetilapjai politikai, sőt agitatív orgánumok; a kivétel itt is a Bihari Napló, melynek osztrák tulajdonosa száműzte a címlapról a politikusportrékat, és kigyomlálta a publicisztikai írásokat. A különböző lapok pers ze nem ugyanazt a
