Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-13
13 A megyei lapok elkerülték az 1990ben "csomagban" privatizál t magyarországi társorgánumaik sorsát, azaz nem kerültek egyetlen multinacionális befektető kezébe. Ehelyett a kiadók tulajdonjogát túlnyomórészt a szerkesztőségek tagjai szerezték meg "spontán privatizáció" útján (bár akad napilap, mely a mai napig a romá n államé). A romániai magyar sajtóban az 1989es fordulat után 10 évig nem bukkant fel nemzetközi szakmai befektető; az 1999ben indult Krónikába szálltak be magyarországi befektetők; két évvel később pedig a Nyugati Jelennél és a Bihari Naplónál bukkant f el egy tengerentúlra szakadt erdélyi magyar üzletember, illetve egy, a magyarországi megyei sajtóban is érdekelt osztrák cég. A Nagyváradon ez év elején az Erdélyi Napló című hetilap egykori főszerkesztője, Dénes László vezetésével elindult Reggel tulajdon osai a NyugatEurópából a rendszerváltást követően hazatelepült román Micula testvérek. A zömmel kft.ként működő lapkiadók többnyire ma is a munkatársak tulajdonában vannak, legföljebb az elmúlt másfél évtizedben egyegy szűkebb, szerkesztőségen belüli csoport (vagy éppen a főszerkesztő) kezébe került a cégek többségi tulajdonrésze (erről részletesen lásd Papp Z. Attila: A romániai magyar sajtónyilvánosság a kilencvenes években. A működtetők világa; doktori disszertáció, ELTE Szociológiai Doktori Program , é. n.). Különleges jelenség az a több forrásunk által megerősített tény, hogy az RMDSZ néhány prominens politikusa (mindenekelőtt Verestóy Attila szenátor) több erdélyi médiapiaci termékben érdekelt kisebbségi tulajdonosként a Hargita Népétől az Erdélyi Riport című, Nagyváradon megjelenő hetilapig. A Nyugati Jelent kivéve valamennyi napilap piacvezető saját megyéjében, még ott is, ahol a magyarok az összlakosság alig ötödét teszik ki (mint Kolozsban). A képet árnyalja, hogy míg a román olvasók több megy ei újság közül válogathatnak (nem beszélve az országos román lapokról), addig a magyar lappiac főszereplőinek tekinthető megyei lapok - területi átfedések híján - nem jelentenek konkurenciát egymásnak, és köreiket nemigen zavarja a két "országos" magyar ny elvű napilap, a Romániai Magyar Szó (Bukarest) és a Krónika (Kolozsvár) sem. 1989 előtt az állami propaganda hátszelét élvező, olcsó és a Román Postával a szórványban élő magyarokhoz is eljuttatott megyei lapok olvasása (tekintettel többek között a bukar esti televízió napi mindössze másfél órás, főként a Ceausüescu házaspár aznapi ténykedését dokumentáló műsorának szegényességére) hozzátartozott a magyar népesség mindennapjaihoz. Különös jelentőséget éppen regionális jellegük adott nekik, hiszen - bár fő profiljuk éppúgy az állami és pártpropaganda sulykolása volt, mint román nyelvű társaiké - a belső oldalaikon mégiscsak felbukkanó, máshonnan magyarul be nem szerezhető helyi közérdekű információk nélkülözhetetlenné tették őket olvasóik számára. Az általun k megkérdezett ottani újságírók (függetlenül attól, hogy megyei napilapnál vagy máshol dolgoznak) azzal magyarázzák e lapok olvasótáborának stabilitását, hogy a közönség továbbra is a szűkebb pátriája hírei miatt számít e sajtótermékekre. Magyari Tivadar m édiaszociológus, a kolozsvári BabesüBolyai Egyetem szociológiai tanszékének oktatója tavalyi tanulmányában (Elemzések a romániai magyarok sajtóolvasási szokásairól, Erdélyi Társadalom, 2003/1.) a megyei napilapok munkatársainak közlése alapján emellett mé g két, inkább érzelmi kötődésre utaló tényezőt említ. Az egyik az adott régió olvasóinak viszonya a lap kiadási helyéhez (a megyeszékhelyhez). Ez különösen erős Kolozsváron, ahol a város közterületeinek nyolcvanas, majd kilencvenes évekbeli átkeresztelési hulláma, a magyar vonatkozású utcanevek románosítása (és a magyar lakosság arányának évtizedek óta tartó csökkenése) után - a Szabadság olvasóinak visszajelzése szerint - nagy a jelentősége annak, hogy a lap továbbra is "történelmi", azaz magyar nevükön ne vezi meg a város utcáit. A megyei napilap és olvasói közötti emocionális kapcsolat különös, de egyáltalán nem marginális formája az egyes lapok halálozási rovatának a népszerűsége. Az idézett tanulmány a romániai magyarok újságolvasási szokásait vizsgáló 2 000es, egész Erdélyre kiterjedő kutatás alapján arról számol be, hogy a megyei napilapok olvasói közül sokan (főleg az idősek) kifejezetten ezért a rovatért vásárolják az újságot. Nagyobb tétek A magyar sajtó regionális kötődése annyira nyilvánvaló, h ogy a Romániai Magyar Szó (az 1947től 1953ig a maival megegyező néven, majd 1989ig Előre címmel megjelent központi magyar nyelvű pártlap