Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-13
12 bevonulás eredőjeként is. És miközben Erdélyben, ha rendkívül n ehezen is, de folyamatosan működtek a magyarság szellemi műhelyei és intézményei - a művészetek és a tudományok területén egyaránt , addig a Selye János Egyetem küldetésnyilatkozatában megfogalmazottak szerint: "...a szlovákiai magyarság felsőoktatási ará nyszáma csak a fele annak, ami társadalmi számarányunk szerint megilletne minket". Immár több mint fél éve magam is közgazdászhallgatókat tanítva Révkomáromban, döbbentem tapasztaltam, hogy a felvidéki magyarság körében mindössze három személynek van köz gazdasági tudományos fokozata. Ezek után elképzelhető, hogy a hatszázezres közösségnek milyen évtizedes társadalmi és gazdasági hátrányokat kell leküzdenie, és hogy valójában milyen komoly jelentőségű a két ország együttes uniós csatlakozása, hogy ismét ös szeforrhat, ami összeillik. Tekintettel ugyanis az unió regionális és szubszidiáris szemléletű területi és földrajzi berendezkedésére, az eddigi határok szabdalta zsákutcás térségek ismét szerves gazdaságitársadalmi, nem utolsósorban lelki és szellemikul turális egységgé szerveződhetnek. Örüljünk hát együtt közösen ebben a keservesnek ígérkező és egyre kiábrándítóbb 2004es esztendőben is legalább annak, hogy ki merjük mondani: Isten hozott, Felvidék. vissza Ady Endre unoká i - Az erdélyi magyar napi- és hetilappiac Magyar Narancs 2004. május 13. Szerző: Gavra Gábor Az erdélyi magyar érdekképviselet tavalyi szakadása, valamint az idei romániai választások eredménye (a kettős állampolgárság felvetésével) a magyarországi belpo litikára is közvetlen hatással lehet. Fontos szempont tehát, hogy a budapesti és a bukaresti tévécsatornákon, illetve a Kossuth rádió hírműsorain kívül honnan szereznek tudomást az ottani magyarok saját közéletük eseményeiről. A Narancs az erdélyi magyar n api- és hetilappiacon nézett körül. A 2002es romániai népszámlálás adatai szerint nem egészen másfél millió magyar élt Románia területén. A kilencvenes években a magyar közösség lélekszáma több mint kétszázezer fővel csökkent. A magyar nyelvű sajtó célk özönségének két legjelentősebb része földrajzilag távol él egymástól, egyrészt a masszívan magyar többségű Székelyföldön, másrészt a magyar határ melletti, jelentős magyar kisebbség által lakott megyékben (a Partium északi részén). Az egy településen élő l egnagyobb magyar közösségek Kolozsváron (kb. 60 ezer magyar, a város lakosságának 18,5 százaléka) és Marosvásárhelyen (kb. 70 ezer magyar; a lakosság 45 százaléka) találhatók. Erdély területének nagy része a megyei és regionális (Erdélyszerte terjesztett) magyar sajtó számára ma már "holt zóna"; ezeken a területeken helyi (többnyire egyegy román többségű város magyar lakosainak szóló), zömmel hetente megjelenő lapok töltenek be "napilapszerepet". Beágyazva Az eladott példányszámot tekintve és pénzügyi leg is az egyegy kisebb területi egységet (általában egyegy, magyarok által viszonylag sűrűn lakott megyét, esetleg a szomszédos területek szórványmagyarságát) lefedő megyei napilapok tekinthetők a legstabilabbnak - a rendelkezésre álló, meglehetősen hiá nyos adatok alapján. A megyei lapstruktúra születése jóval az 1989es fordulat előttre, 1968ra tehető, amikor a három évvel korábban hatalomra került Ceausüescu közigazgatási reformja megszüntette a tartományokat, létrehozta a megyerendszert, és a székhel yeken kialakította a megyei pártlapok hálózatát. A mai magyar nyelvű megyei lapok a Román Kommunista Párt ekkor létrejött megyei orgánumainak utódlapjaiként születtek újjá 1989/90 fordulóján. Ilyen napilap ma hét, nagyobb magyar közösséggel rendelkező megy ében jelenik meg. A két székelyföldi megyét, Kovásznát és Hargitát a Háromszék (székhelye: Sepsiszentgyörgy) és a Hargita Népe (Csíkszereda) fedi le. A Partiumban a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) és a Nyugati Jelen (Arad) monopolhelyzetben van megyéj ében, míg a legutóbbi időkig versenytárs nélkül működő Bihari Napló (Nagyvárad) mellett az elmúlt hónapokban megjelent a Reggel. Kolozs megyében és a szomszédos területeken élő magyarokat célozta meg a Szabadság (Kolozsvár), míg a Népújság (Marosvásárhely) a magyar többségű Maros megyére, főleg annak felerészben magyarok által lakott székhelyére számíthat. Hetilapként jelenik meg, de a megyéjében napilapszerepet tölt be a Brassói Lapok (Brassó).
