Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-13
4 – Mondjon azonnal tíz magyar szót, különben nem kap magyarigazolványt! – a hölgy zavarba jött, nem s zólt semmit. A kérvény kitöltésekor magyarul feltett kérdésekre bólintott vagy oroszul válaszolt. A Kárpátalján élő orosz nő magyar férjével, magyarul beszélő gyerekeivel érkezett a hivatalba, ahol a kérvényét végül elfogadták. – A magyarigazolványt csak apám kérésére váltottam ki. Nem hiszem, hogy nagy segítséget jelentene számomra – az ungvári fiatalember megmosolyogja azt a sokat hangoztatott érvet, hogy az igazolvány érzelmi kötődést alakít ki a határon túli magyarság és az anyaország között. Inkább a bban bízik, hogy segítségével később könnyebben juthat vízumhoz a schengeni országokba is, vagy valamilyen módon szélesedik a konkrét támogatások köre. – Az évente két jegyre biztosított vasúti kedvezményt úgysem veszem igénybe, Magyarországra mindig autóv al megyek. – Érzelmi kötődés vagy van, vagy nincs, azon nem változtat a magyarigazolvány, de én is kiváltottam – mondja egy tanár végzettségű férfi, aki a megélhetés érdekében az oktatás helyett a határ menti cigaretta- és üzemanyagkereskedést választott a. A Kárpátalján élő 150 ezer magyarból és néhány ezer nem magyar hozzátartozójából eddig 110 ezren váltották ki a magyarigazolványt annak ellenére, hogy annak jelentőségét nem értékelik túl. – A magyar állam gazdasági eszközökkel nem képes lényegesen kön nyíteni az itteni magyarok helyzetén, nem egyenlítheti ki a magyarországi és az ukrajnai életszínvonal közötti hathétszeres különbséget – nyilatkozta lapunknak a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke. Kovács Miklós szerint a mindenkori magy ar kormánynak az érdekvédelmi szervezetek támogatása mellett Kijev számára egyértelművé kell tennie, hogy Budapestnek fontos a kárpátaljai magyarság sorsa. – Máskülönben a közösség magára hagyatva tizenöt éven belül feléli tartalékait, és beolvad a többség be – mondja az elnök, aki úgy látja: a magyar közösség egyetlen reális esélye a megmaradásra csak az lehet, ha Magyarország feltétlen támogatójává válik a kárpátaljai autonómiatörekvéseknek. Kovács szerint Budapest támogatását azonban nem lehet érzékelni K árpátalján, ahol a határon túli közösségek körében a legnagyobb arányban igényelték a többnyire csak a fiókban nyugvó magyarigazolványokat. vissza Négyen egy régióban Népszabadság • 2004. május 13. Az EU teljes jogú tagjaiké nt is folytatják együttműködésüket a visegrádi országok. A Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V4 miniszterelnökei erről szóló közös nyilatkozatukat tegnap írták alá a délmorvaországi Kromerízben. A házigazda Vladimír Spidla cseh, valamint Medgyessy Péter magyar, Marek Belka lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő a jövőben a regionális kapcsolatok erősítésére koncentrálnak, miután a V4 eredeti célkitűzése, a NATO- és az EUtagság elérése már teljesült. Belka a szerdai találk ozón azt hangsúlyozta: „egy régió vagyunk, érdekeink közösek vagy hasonlóak. Érdemes együttműködésünknek új dimenziókat adni.” Dzurinda az észak – déli – Lengyelországból Szlovákián és Magyarországon át egészen az Adriáig vezető – autópálya megépítése mellet t szállt síkra; Spidla pedig évi hárommillió euróra növelné a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül szétosztásra kerülő összeget. A négy kormányfő elítélte az iraki foglyok kínzását, egyúttal megerősítette elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc foly tatása mellett. Medgyessy elmondta: a visegrádi országok fenn kívánják tartani iraki jelenlétüket – ameddig ez lehetséges. Úgy vélte, „az iraki helyzet alakítását minél hamarabb a nemzetközi szervezetek felé kell elmozdítani”. A V4 együttműködése a jövőbe n többek között az infrastrukturális beruházásokra, a környezetvédelemre és a terrorizmus elleni harcra összpontosít majd. Az Európai Unióban, a NATOban és más nemzetközi szervezetekben „a lehetőségek szerint” egymást támogatnák, s egyfajta lobbiblokkot a lkotva tárgyalnának például az uniós költségvetésről. vissza
