Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
18 A Nagyszelmenc és Nagykapos között lévő Dobóruszkán született Dobó István, és sírhelye is ott van. Sajnos ezt nagyon kevese n tudják, de Varga László és Lakatos László fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a 600 lakosú település nevét egyre többen kapcsolják össze az egri várvédőével. "A magyar államtól sikerült tízmillió forintnyi támogatást kapnunk, ebből fel tudtuk újítani a már XIV. században is létező templomot – újságolja Varga László. – Dobó sírjának márvány oldalfalai itt találhatók szétszedve. A felső lapot gróf Buttler János 1832ben suttyomban kilopta a templomból, hogy az egri érseknek szállítsa. Azt szerette volna e lérni az ajándékkal, hogy házasságát gróf Dőry Katalinnal felbontsák." (Mikszáth Különös házasság című regényének valóságos alakjai ezek!) "Így csak a fedőlap másolata van Dobóruszkán, az eredeti pedig az egri várban. Emiatt sokan tévesen azt hiszik, hogy Dobó Egerben van eltemetve. Most próbálunk pénzt szerezni, hogy ásatásokat végezzünk a templom alatti sírkamrában, ahol az eredeti nyughelyet tárhatnánk fel" – mondja Varga László, aki a település minden házába eljuttatta az Egri csillagokat. "Az uniós cs atlakozás után fellendülhet a település idegenforgalma, főleg ha sikeres ásatásokat végzünk" – reménykedik Lakatos László. Tokaji aszú Szlovákiából Sátoraljaújhelyt Szelmenchez hasonlóan kettévágja a határ. A Ronyvapatakot hajózhatóvá nyilvánították , így került a város egyik része az akkori Csehszlovákiához. A Ronyva hídján működik a kishatárforgalom. Pár méterre a magyar oldaltól Tokajishopok vannak. A történelmi borvidék kis része átkerült Szlovákiához, s vita folyik arról, jogosan használjáke a Tokaji márkanevet. A Szlovákiában élők sérelmezik, hogy az anyaországnak nem elég magyarok ahhoz, hogy ők is Tokajit termelhessenek. Magyarországon viszont azon háborognak, hogy olyan helyeken is Tokajinak nevezik a borokat, amelyek nem tartoztak a történe lmi borvidékhez. A shopban kapni szamorodnit, furmintot, aszút is, ízléses, díszes üvegekben. A termelők mégsem tudják eladni külföldön a szlovák Tokajikat, inkább Magyarországról vásárol ilyet, aki akar. Királyhelmec közelében már félsavanykás borokat te rmelnek, furmintot, juhfarkot, rizlinget. A vulkáni tufába vájták a néhány száz éves, nemes penész borította pincéket, ezeknek több elágazásuk, torkuk van. A szőlősgazdák panaszkodnak, hogy a szőlőt még a szocialista érában is magasabb felvásárlási áron ve tték meg, mint mostanában, így csak maguknak termelnek. "Tíz hektó borral egy család bőven elbír" – hangoztatják a helyiek. Kassáról lekéstek A szegényes és rossz állapotban lévő falvak és városok után Kassát látva leesik az ember álla. A belváros sz inte minden épületét gyönyörűen helyreállították. A lengyel restaurátorok hamarosan végeznek a dóm teljes renoválásával, megújul az Orbántorony is. A Kárpátmedence egyik legszebb belvárosa régi fényében pompázik. Sétálóutcákat hoztak létre, a villamost i s kitiltották, helyette nyáron lóvasút közlekedik. Nyugati színvonalú üzletek, kiváló éttermek. A szomjas turisták csak a belvárosban 248 kocsma közül választhatnak. A utcákat éppen komoly erőkkel tisztították, nem tudtuk, hogy ez mindennapos vagy az ide é rkező visegrádi országok államfőinek fogadására készültek. A dóm előtt fényesre sikálták a már itt járt államfők névtábláit, köztük Mádl Ferencét és Göncz Árpádét is. A rendszerváltás óta a belváros polgármestere a magyar származású Süli János, pedig a lak osságnak már csak töredéke magyar ajkú. "Valószínűleg annak köszönhetem a sikeremet, hogy nem nemzeti alapon politizáltam – véli a polgármester. – A városban 22 kerület van, mind önálló önkormányzattal és közgyűléssel. Kassának és Pozsonynak külön önkormá nyzati törvénye van, ami jelentős önállóságot biztosít. A rendszerváltás után a házakat visszaadták régi tulajdonosaiknak, az itt élő cigányokat pedig kiköltöztették" – emlékszik vissza Süli János. A külső homlokzatot az állam vállalta, a belső tereket a t ulajdonosoknak kellett felújítaniuk. Az alsó részeket kiadták boltoknak, vagy a bent lakók maguk kezdtek el vállalkozni. A korábbi kassai polgármester, Rudolf Schuster jelentős kölcsönt vett fel, de 24 százalékos kamatra. A város megszépült, ám a kölcsön t erhét a mai napig nyögik. Schusternek a megszépült város alkalmas volt kampánycélokra, hogy köztársasági elnök legyen.
