Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
19 A magyar jelképek, szobrok, emlékművek ellen a szlovákok nem sok ellenállást tanúsítanak. Vannak magyar nyelvű színházak is, a Thália és a Márai Stúdió. Hamarosan felállítják Márai szobrát, s emlékszobája is látogatható. Az utcák neveit egy XV. századi összeírás alapján állították vissza. "A magyar vállalkozók sajnos későn ébredtek a kedvező feltételek ellenére – sajnálkozik Süli János. – Ma már befektetnének Kassán, de mások megelőzték őket. Sok olasz vállalkozó a textiliparban, az építkezéseknél jelent meg. A németek az elektrotechnikai iparban, a törökök a vendéglátásban. Az amerikaiak megvették a vaskohót, ami újra felvirágzott, s 18 e zer embernek ad munkát. Az unió nagy lehetőséget nyújthat az itt élőknek. Fellendülhet a turizmus, kevesebb procedúra lesz a határokon. A lakossági fórumokon azonban azt tapasztalom, hogy főleg az idősek nem tudnak túljutni a trianoni traumán, 1945ön, 195 6on, 1968on, vagy a Benesdekrétumon. Nem aktuális már szánakozni, a múlton rágódni, ideje előre nézni! Fontos, hogy a visegrádi négyek össze tudnake fogni, s tudunke ötvenmilliós központ lenni. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása után Magyarország kistérségi központ lehet. Ki kell használni a lehetőségeket! A szlovákiai magyaroktól azonban, munkájukat féltve, leginkább az anyaországbeliek tartanak" – véli a kassai belváros polgármestere. "Az unió az okosoknak jó" Királyhelmecen a magyar kultu rális tárca és az Illyés Közalapítvány támogatásával takaros, kikövezett főteret hoztak létre, tele magyar emlékekkel. Felállították Szent István, Szent Imre, Szent László szobrát. A szökőkutat többek között Lórántffy Zsuzsa, I. Rákóczi György és II. Andrá s domborműve díszíti. Ilyen magyar panoptikumot ritkán látni. "Inkább zöldterületet csináltak volna ebben a porfészekben, hogy el tudjam valami rendes helyre vinni a lányomat játszani – mondja Kállai Zoltán roma családapa. – Nem tudom, hogy ennek a megépí tésével ki járhatott jól, hiszen lenyúlnak itt minden lóvét." Kállai régebben ruhákkal üzletelt, de a kínaiak és vietnamiak megjelenésével fel kellett adnia vállalkozását. Azóta csak tengődik. "Az uniós tagság után megpróbálok munkát vállalni külföldön. A lehetőségekkel tudni kell élni, az okosoknak jó, a butáknak rossz lesz" – fogalmaz sarkosan a férfi. Szepsi romatelepén némelyek szintén abban reménykednek, hogy az uniós tagság talán segít kilátástalan helyzetükön. A lepukkant lakótelep kétszintes házai közötti szeméttengerben a férfiak egy oldalára dőlt Skodát buherálnak. A csávók meg gitárral szórakoztatják a nagy számban összegyűlt pulyákat. Mindannyian magyar romáknak vallják magukat. "Én biztosan megpróbálok Magyarországra menni dolgozni" – mondja H orváth Ottó, mellette többen is bólogatnak. Aztán minket kérdez, hogyan lehet munkát vállalni, lakást, segélyt kapni. "Talán ki tudom használni azt az előnyt, hogy beszélek szlovákul és magyarul is" – véli Rybar Gyula. Szepsiben nem voltak fosztogatások a romalázadások idején. Most azonban azt mondják, hogy a következő segélyosztásnál már balhé lesz. A gitáros, Balog Marek, állítása szerint ötven koronát kap havonta. Most börtönbe készül, mivel elkapták a télen, hogy fát lopott. Be kell vonulnia hat hónapr a, mert nem tudja kifizetni a büntetést. A városnak ezen a részén önkéntes roma segédrendőrök posztolnak. "Tízen vigyázunk a rendre és a tisztaságra, főleg az iskolák előtt – mondja Rybár Attila. – Védjük a gyerekeket, s szétválasztjuk az összeverekedő ma gyar és roma tanulókat." "Ha valamelyik roma gyerek nem megy iskolába, érte megyünk, s ha lóg, bekísérjük" – hangoztatja Milan Funty. A kisvárosban működik a környék magyar tannyelvű alapiskolája és gimnáziuma, 26 településről járnak oda a gyerekek. Ha ne m egyesült volna az alapiskola és a gimnázium, akkor meg kellett volna szüntetni, mivel itt is jelentősen csökken a születések száma. Jelenleg mintegy ötszázan tanulnak itt, harminc százalékuk szociálisan hátrányos helyzetű, ők általában magyar cigányok. A magyar államtól és alapítványoktól pályázatok útján kapnak támogatást, könyvekre, videókra, újságkiadásra. A település lakóinak mintegy 45 százaléka magyar ajkú, azonban sokan inkább a szlovák iskolákban taníttatják a gyereküket. Kolozs Nikolett és Kohut Andrea elmondták, hogy a szüleik szerint könnyebben tudnak továbbtanulni, ha szlovák alapiskolába járnak. De magyarnak vallják magukat. "Az uniós csatlakozáshoz közeledve kezd nőni az érdeklődés a magyar iskola iránt – állapítja meg Szikora Ilona, a Magy ar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatója. – Egyre többen áthoznák a gyereküket a szlovák iskolából. A könyvesboltokban jobban fogynak a magyar nyelvkönyvek. Inkább a magasabb végzettségű szülők járatják a magyar iskolába a gyerekeiket. Azt hiszik, k önnyebb lesz továbbtanulniuk.
