Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-30
9 ambiciózus elképzeléssel hozták létre, hogy biztosítsa, ne történhessen újra ilyen rémség; hogy Európa polgárai békében élhessenek együt t, és építhessék jobb jövőjüket. A kibővített unió 450 millió embert számíthat majd polgárai közé, s ezzel a regionális integráció legnagyobb és legsikeresebb példája lesz a világon. Ez önmagában is nagyon jelentős dolog, ám a legfontosabb mégis az, hogy a bővítés megerősíti: az Európai Unió törvényességen alapuló, sokféleségében is összeforrott, a szabadság, a demokrácia és a stabilitás iránt, az emberek egyre szorosabb összetartozása iránt elkötelezett unió. Könnyű e nagyon világos alapelveket és célokat magától értetődőnek tekinteni, amikor az európai uniós tagság technikai jellegű kérdéseiről vitázunk, ám ugyanakkor a napnál is világosabb, mennyire fontosak ezek. A tíz új tagállam osztja ezeket az értékeket, Európához tartozik. A bővítés példátlan vívm ányok sorozatának eredménye. Közép- és KeletEurópa államai figyelemre méltóan rövid idő alatt szilárd demokráciákká és működő piacgazdaságokká váltak. A tagság kilátásától ösztönzötten minden szinten gyökeres, alapvető reformokat hajtottak végre, méghozzá olyan eréllyel, amelynek mindenki csak csodálattal adózhat. A korábbi bővítésekhez képest most tetemesek voltak a felkészülők nehézségei: az 1973as első bővítés óta eltelt években a politikák széles skáláján jócskán előbbre jutott az integráció, az EU pi aca most nagymértékben egységes, létrejött a gazdasági és pénzügyi unió a közös valutával, az euróval, a „schengeni térség” nagyobb belső mozgásszabadságot biztosít a polgároknak, kialakult az igazságügyi együttműködés, a közös kül- és biztonsági politika. Bizony nem könnyű teljesíteni manapság az EUtagság feltételeit, ez minden szinten nagy erőfeszítéseket kíván. Nem is érhettek volna célt az új tagállamok minden érintett személy állhatatos elkötelezettsége, vezetői kvalitásai és szilárd meggyőződése nél kül. Ugyanakkor az Európai Unió előcsatlakozási stratégiáját is elismerés illeti azért, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült elérni az európai kontinens újraegyesítésének látszólag elérhetetlen célját. Az 1993ban elindított előcsatlakozási stratégiát hozz áigazították minden egyes tagjelölt szükségleteihez. Most először ajánlottak fel egységes keretben tetemes anyagi támogatást a tagságra való felkészüléshez. Az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások egész folyamatában újra meg újra bizonyította a bővítés sikeres véghezvitele iránti elkötelezettségét. Eltökélten kitartott az úgynevezett acquis communautaire (közösségi vívmányok) mellett, vagyis nem hígította fel a közös örökséget képező elvek, politikák, jogszabályok, gyakorlatok és kötelezettségek sorát, m égis biztosította a kibővített unió hatékony működését. Az 1998 és 2002 közötti csatlakozási tárgyalások alapossága és intenzitása átfogó és kiegyensúlyozott eredményt hozott, és ez szilárd alapot nyújt az új tagállamok zökkenőmentes integrációjához. Az a cquis mennyiségét és kiterjedését tekintve meglepően kis számúak az átmeneti rendelkezések, amelyek megkönnyíteni hivatottak, hogy az új tagállamok sikeresen birkózzanak meg a tagságból fakadó kötelezettségeikkel. Ráadásul ezek az átmeneti rendelkezések a tagság néhány kezdeti évére korlátozódnak. Az új tagállamok csatlakozási előkészületeinek figyelemmel kísérése – e felbecsülhetetlen értékű folyamat – döntően hozzájárult az új és a régi tagállamok közti bizalom légkörének megteremtéséhez. Eloszlatva az új tagállamok felkészültségével kapcsolatos korábbi félelmeket, az Európai Bizottság nemrégiben jelezte: nem talált olyan területet, amelyen külön garanciákra, óvintézkedésekre lenne szükség május elsejétől. Persze van még mit utolérniük az új tagállamoknak , van még mit pótolniuk gazdasági és társadalmi fejlettség tekintetében. A tagság azonban katalizátorként fog hatni e tekintetben. Részint azért, mert gazdasági fellendülést hoz, részint pedig a tagállamok növekvő szolidaritásának köszönhetően; az új tagál lamok élvezni fogják az EU strukturális alapjaiból kapható támogatások előnyeit. A csatlakozás azonban korántsem csak a pénzről szól, annál sokkal többről. Az a haladás, amelyet hazám, Spanyolország ért el tagságának csaknem húsz éve alatt, világosan muta tja, milyen kedvező politikai, demokratikus, társadalmi és gazdasági változásokat idézhet elő a csatlakozás. Nincs okom feltételezni, hogy a tíz új tagállam esetében ez másként lenne.
