Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-29
13 Európ a vagy támogatja az „egyik Magyarországot", jóváhagyja az új kiegyezést, vagy befolyása csökkenni fog. Nem mi vagyunk értük, hanem ők értünk. Erős központi államhatalom birtokában, összefogva a nemzetek Európáját képviselő szuverenista államokkal, Magyaror szág képes önálló helyet kivívni magának Európában. Az antiliberális, antikommunista, antiszocialista, idegengyűlölő, Nyugat- és értelmiségellenes Magyarországnak van múltja, jelene és jövője. Az örök Magyarországnak. A harmadik köztársaság Magyarországa a Magyarországok kiegyezése. Magyarmagyar megállapodások születnek az európai, parlamentáris köztársasági Magyarországon. A „nagy Koncert", miként Széchenyi nevezte valaha, annak belátására épül, hogy a 20. században Magyarországok jöttek létre a magyar határokon belül és kívül, amelyek között új társadalmi szerződésre van szükség. Választóvonal húzódik Budapest és a vidék, a fejlett Pannónia és a fejletlen Hunnia, a nagyvárosok és a kisvárosokfalvak, az anyaország és a határon kívüli magyarok, a hívők é s a nem hívők, a munkaadók és a munkavállalók, a többség és a kisebbség között. Kis Magyarországok, töredék értékekkel és érdekekkel, eltérő nyelvekkel, szokásokkal, emlékekkel, hitekkel, jelentős vagyoni és jövedelmi különbségekkel. E különböző Magyarorsz ágok között a kádárista és a rendszerváltó Magyarországon a fogyasztói pragmatizmus, a létezési élelmesség teremtett formális, álorcás egységet. Majd az ezredfordulón a „két Magyarország" félelme igazgatott. Megérett az idő e Magyarországok más típusú kieg yenlítésére. Az állványzatot el kell bontani, s láthatóvá válik a rendszerváltás eredeti építménye. A parlament és a végrehajtó hatalom viszonyát újra rendezheti a kormányzati szerkezet átalakítása, az erős miniszterelnöki hatalmat szakmailag tovább erős ítő kollegiális kormányzás. Az alkotmányos intézmények függetlensége és tekintélye visszaállítható, ha a parlamenti pártok és politikusaik ráébrednek, hogy hosszabb távon ezen intézmények döntései kiegyenlítik a ciklusokat, s tartós biztonságot teremtenek. A magyarmagyar megállapodás fontos politikai része az önkormányzati szervezetek és autonómiák újragondolása: a közigazgatási decentralizáció és a pénzügyi centralizáció megfordítása, a regionális és kistérségi belső és külső kiegyezések. S végül a határo n túli stratégia közös újragondolása. A „keserű modernizáció" a világ (a globalizáció és az európai regionalizáció) ítéletének alávetettségéről szól. A különböző Magyarországok kölcsönös megállapodásai nem a nemzetállami központ kegyét keresik, hanem a p iacosításcivilesítésállami kooperációs együttműködés hármassága révén kapcsolódnak egymáshoz és Európához. A szolgáltató állam az embertőke és a versenyképesség növelésében érdekelt. A Magyarországok megállapodása a multinacionális befektetők menedzserel itjének és a „magyar mágnásoknak" az összecsiszolódása. Nem nulla összegű játék, hanem a fenntartható növekedésből származó többleteken, a terjeszkedésen való osztozás az európaimagyar polgárosodás alapja. Az új típusú társadalmi szerződés kapcsolatot k eres a Magyarországok között. Az eddigi növekedés nekilendüléskor és visszaeséskor egyaránt növelte a társadalmi különbségeket. Egy fenntartható növekedési pálya előnyeiből részesülniük kell a szegény sorsúaknak is. A nagy ellátórendszerek szegénypárti áta lakítása és hatékonnyá tétele a Magyarországok közti kiegyezés fő feltétele. A magyar kispolgárosodás megszakított folytonosságú europaizálódó folyamata csak foglalkoztatási biztonság, a termelékenységgel és a munkaerőpiaci versenyképességgel összhangban álló jövedelememelkedés, politikai cikluson túlnyúló kiszámíthatóság, társadalmi béke esetében lehetséges. Európa és a világ már különkülön „egyezkedik" a jólrosszul képviselt Magyarországokkal. Már régóta intézményesen működik a tőkeberuházók és Budap estMagyarország megállapodása. Európa sok tekintetben előbb vesz tudomást a romaMagyarországról, mint a különböző kormányok, előbb alakít ki viszonyt civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, mint a hivatalos Magyarország. A magyar politikai osztály ar ra kényszerül, hogy az európai szervezetekben állandóan egyeztessen, kompromisszumokat keressen. A köztársasági Magyarországok képviselői arra kérdeznek rá: mi mennyire tart össze minket? Mi köti össze a különböző nemzetek s vallások Magyarországait? Mi te tte lehetővé egyesek haladását, s mi teszi összefüggővé a nekilendülő metropolist a hunniai kis faluval? A hatalom múlt- és jelenbeli hatalmak sora. A különböző Magyarországok története, emlékezete, ünnepei, szimbólumai, jelei válnak közös múltunkká, a köz tük lévő dialógus és átjárás jelenünkké, a köztársasági társadalmi szerződés jövőnkké.
